Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

XI. SZÖVETKEZETI MOZGALOM

szerint folyt. A szövetkezeti tagok pedig munkaosztagokat alkottak, így volt tejgazdasági csoport, gépkezelői csoport és külső munkaköri csoport. E közösségi gazdálkodáshoz a szövetkezet minden géppel rendelkezik: traktora, silója, kukoricaszárítója, egyéb nagyszámú gépe van, ezenkívül korszerű gazdasági épületei, amelyben mintaszerű tehenészetet tartottak. A szövetkezet vezetője és a szövetkezeti tagok között később viszály támadt, a szövetkezeti ügyvezetőt fegyelmi eljárásnak vetették alá. Újabb jelentés nem érkezett ügyosztályunkhoz arról, hogy a tagok üzemgazdaságot folytatnak-e tovább. Mindenképpen érdemes azonban ez a szövetkezet tanulmányozásra, még akkor is, ha az üzemgazdálkodás felbomlott volna, mert hiszen az okok kikutatása, illetve tanulmányozása is az egyik cél. 5. Etyeki Földmívesszövetkezet (Fejér vm.).

2 A szövetkezet a belső üzemkörben eredményes működést fejt ki, amennyiben az olajütője, darálója, asztalos-, kovács-, kádár-, bognár és gépjavító műhelye üzemben van. A külső üzemkör gépekkel is számottevően rendelkezik, mert 9 traktora és 9 cséplőgépe dolgozik. Kereskedelmi tevékenysége is jelentős, mert fogyasztási szövetkezete, tejszövetkezete, lisztcseretelepe és borászata is jól működik. Tanulmányozásra igen alkalmasnak mutatkozó szövetkezet. 6. Devecseri Földmívesszövetkezet (Veszprém vm.). A szövetkezet mintaszerűen működik, amely nem kis részben a szakképzett vezetőjének tulajdonítható. Közösségi munkát a szövetkezet belső üzemkörében találunk. A szövetkezet olajütője és savanyító üzeme jól működik, sőt ezt az üzemet konzervkészítő üzemmé (uborka, paprika, zöldbab stb.) tervezik kiszélesíteni. A szövetkezet szövő-kötő üzeme, kovács-, bognár-, asztalosműhelye példaszerűen dolgozik. Tekintettel arra, hogy a szövetkezet jelentős mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozásával foglalkozik, és így igen alkalmas annak tanulmányozására, miként lehet a termelőt a fogyasztóhoz közelebb hozni, ezért a belső üzemkör tanulmányozására alkalmasnak mutatkozik. 7. Újfehértói Földmívesszövetkezet (Szabolcs vm.). Ez a szövetkezet is a belső üzemkörben folytat termelői tevékenységet. Működő darálógépe és magtisztító, kovács-, bognárműhelye van. A szövetkezet tagjainak birtokában 320 kat. holdas szőlő és 60 kat. holdas gyümölcsösterület van. E területeket ez idő szerint egyénileg kezelik, azonban szövetkezeti tagok hajlandóságot mutatnak a kertgazdasági üzemek közösségi kezelésére. Tanulmányozása azért is kívánatos, mert eredményesnek látszik itt a szőlő és a gyümölcsös üzemesítése. A gazdasági felügyelőség helyszíni szemléje alapján javasolja e szövetkezetnek mintaszövetkezetté való kijelölését. 8. Verpeléti Földmívesszövetkezet (Heves vm.). A belső üzemkör feldolgozó szeszfőzdéje (bor és gyümölcs) lehetőséget nyújt arra, hogy a szövetkezet megfelelő vezetésével, illetve irányításával mintaszövetkezeti életet lehetne teremteni a Verpeléti Földmívesszövetkezetben. Tekintettel arra, hogy a község határában zöldségféle, gyümölcs, csemegeszőlő és aprómagvak termelésével is nagyban és szakértelemmel foglalkoznak, kézenfekvőnek látszik, hogy a külső üzem-