Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

állapítására azért van szükség, mert amilyen mértékben elkerülendőnek tartjuk, hogy e címen egyes traktortulajdonosok a gazdaközönséggel szemben jogosulatlan igényeket támaszthassanak, ugyanolyan mértékben biztosítani kívánjuk, hogy a traktortulajdonos is megtalálja számítását, tehát a bérszántás díjában üzemfenntartási és amortizációs költségei is megtérüljenek a tisztességes polgári haszon mellett, mert ez esetben nem egyedül a hatósági kényszer, hanem saját érdeke is traktorának üzembehelyezésére és üzemben tartására fogja késztetni a traktortulajdonost. Az őszi kalászosok s más őszi vetésű növények alá elsősorban igaerővel végzett talajművelésre volna szükség, s csak amennyiben ez nem lehetséges, traktorszántásra. Az igaerővel végzendő őszi vetéselőkészítő talajművelést nagymértékben megkönnyítené az ún. jó elővetemények után (pillangós, pillangós takarmány, len, olajlen, repce), s amennyiben valaki kalászos után kényszerül kalászost vetni, a talaj sekély művelése. Erre a gazdaközösség figyelmét kerületében a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara egyidejűleg felhívja, helyes volna azonban a gazdaközösséget országos viszonylatban is tájékoztatni e vonatkozásban. Ennek érdekében is az alább említendő „termeléstechnikai röplapok" bevezetésének szükségére utalunk. A talajművelés elősegítésével kapcsolatosan gondoskodni kell a kovácsok kovácsszénellátásáról is, mert az e téren fennálló hiányok a fogatos és gépi vontatású ekék ekevasainak rendszeres élesítését s ezzel a talajmunkák zavartalan menetét nagymértékben akadályozzák. II. VETÉS, VETŐMAGELLÁTÁS Az őszi kalászosok vetésterületét a békeéveket megközelítő mértékben tartják biztosítandónak. Ez azt jelenti, hogy országos viszonylatban 2,5—2,8 millió kat. hold búza s mintegy 1—1,2 millió kat. hold rozs vetéséhez lesz szükség vetőmagra, ami durván számítva 3 millió q búza és 700 000 q rozs vetőmagszükségletet jelent. Az őszi árpavetések intézményes biztosítását mellozhetŐnek látjuk, egyrészt azért, mert az amúgy is nehezen elvégezhető őszi munkák tehermentesülnek, hacsak a helyi viszonyok által megkívánt mértékben vetnek őszi árpát, másrészt azért, mert a tavaszi árpa az őszit teljesen pótolja. Gondoskodni kellene arról is — a jóvátételi kötelezettségekre különös figyelemmel —, hogy a rozs vetése kat. holdanként 4—5 kg szöszösbükkönymag hozzákeverésével eszközöltessenek, s ezzel egyik jelentős kiviteli cikkünk, a szöszösbükköny vetőmagtermesztése köztesen biztosíttassék. Hasonló eljárást — kisebb mértékben — a búzavetésekkel kapcsolatosan is elő kellene segíteni, s esetleg pannonbükköny és Őszi takarmányborsó köztes termelésére is kiterjeszteni. Ami a búza és rozs vetőmagszükséglet biztosításának kérdését illeti, e tekintetben kettős kívánalommal kell számolnunk. Az egyik, hogy lehetőleg bevált fajták után, termése használtassák fel, elsősorban vetésre, a másik, hogy minél kevesebb szállítást, vasúti és igásfuvarozást tegyen szükségessé a vetőmagellátás.