Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

Mindkét követelményt elősegítené és szolgálná, ha a szétosztott nagy- és középbirtokok, valamint meglevő középbirtokok múlt évi vetéséből származó búza- és rozstermés elsősorban vetőmag céljára vétetnék igénybe. Éppen ezért a nagy- és középbirtokból búza-, illetőleg rozsvetéssel földhözjuttatottak tényleges beszolgáltatási kötelezettségét, a termés egyidejű zár alá vétele mellett — fel kell függeszteni. A községi termelési bizottságok viszont haladéktalanul kötelezendők volnának arra, hogy a gazdaközönség vetőmagkészleteiről és vetőmagszükségletéről a községi elöljáróság támogatása mellett, már a cséplés során készítsenek összeírást. Az összeírási ívek a cséplés befejezése után azonnal a vármegyei m. kir. Gazdasági Felügyelőséghez lennének beküldendők, a felügyelőségek viszont felhatalmazandók volnának arra, hogy a búza- és rozsvetőmag-ellátás biztosítása érdekében a zárolt termésből szükséges igénybevételeket, illetőleg kiutalásokat foganatosítsák. Egyazon törvényhatóság területén ki nem elégíthető szükségletek igénybevételéről és kiutalásáról a kerületi m. kir. gazdasági, felügye lő és illetékes mezőgazdasági kamara együttesen volnának felhatalmazandók. Az egyes törvényhatóságok területén belül célszerűek volnának a vetőmag-igénybevételi és kiutalási teendőkkel megbízhatók a mezőgazdasági kamarák vármegyei kirendeltségei is — tekintettel azonban a kamarai tisztviselők tekintetében jelenleg fennálló személyi hiányra — ettől el kell tekintenünk. Ahol azonban kamarai kirendeltség (pl. Jász-Nagykun-Szolnok vm.) mégis működik, a vármegyei m. kir. Gazdasági Felügyelősséggel való együttműködésre fogjuk utasítani a kirendeltségi vezetőt. A szöszös-, pannon-, sima bükköny, valamint őszi takarmányborsó-vetőmagellátás biztosítására hasonló intézkedéseket, esetleg központilag szervezett vetőmagakció folyamatbatételét látnók szükségesnek. Ugyancsak sürgős megállapítást igényelne, hogy repce és bíborheremag tekintetében hol és mekkora termés várható. A repcetermés elősegítené ipari olajszükségletünk fedezését, a bíborheremag-termés pedig jóvátételi és kiviteli szempontból volna indokolt. Az igénybevétel és kiutalás tekintetében a már vázolt szervezést látjuk szükségesnek. A vidéki és városi lakosság élelmezésének érdekét nagymértékben segítené elő, ha különösen a törpebirtokosok a paraj (spenót, laboda) őszi termelését, továbbá a téli salátatermelést, ennek soraiban az őszi hagymaduggatást s végül a gyökérfélék őszi vetését felkarolnák. E célból központilag szervezett vetőmagakció s a termelők termeléstechnikai tájékoztatása volna szükséges. A magkereskedelem is felhasználható volna e vonatkozásban, mind a vetőmagellátás technikai lebonyolítására, mind a termeléstechnikai tájékoztatást nyújtó röplapok terjesztésére. Végül a tavaszi vetőmagszükségletek biztosítására is már most kell gondolnunk. Elsősorban a biztosan fajtaazonos tavaszi búzák termésének zár alá vételét, esetleg, ha abból a fogyasztás igényei szükségessé teszik, kicserélését és decentralizált tárolását látjuk szükségesnek. Addig, amíg az Őszi kalászosok vetésterületét s e vetések állapotát nem ismerjük — tavaszi búzát — homoki vidékeken tavaszi rozsot, emberi vagy állati táplálkozásra felhasználni nem tartjuk megengedhetőnek.