Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

X. SZAKOKTATÁS

Az elmúlt évben a tanfolyamokon általában szép számú hallgatóság vett részt, kivéve a keszthelyi és nagykanizsai járásokat, ahol a tanfolyamok iránt nem nagy érdeklődés nyilvánult meg. A gazdasági ismeretterjesztés érdekében a központi és járási gazdasági felügyelők, állattenyésztő egyesület tisztviselői hivatalos külszolgálataik alkalmával minden lehetőséget felhasználtak arra, hogy az érdekelt gazdákkal szakkérdéseket megtárgyaljanak, a rendeleteket, akciókat ismertessék. A mezőgazdasági termelésben, tenyésztésben elért eredményeket voltak hivatva terjeszteni a felügyelőség által kezdeményezett gazdanapok, amelyeket mezőgazdasági és ipari kiállításokkal, tenyészállat-bemutatóval, istálló- és udvarszemlékkel, rövid szakelőadásokkal kötöttek össze. Ilyen gazdanapok Szentbékkálla, Óhida, Gutorfölde, Révfülöp, Zalakoppány és Felsőrajk községekben voltak megrendezve, ahol a helybeli gazdákon, illetve lakosokon kívül a környék lakossága is igen szép számban megjelent, s az ott látottak után meggyőződhettek arról, hogy ezen kiváló eredményeket a gazdák tudása, szorgalma és munkája eredményezte.

1 A mezőgazdasági tudás, szakismeret fejlesztésére Keszthelyen agrártudományi egyetem és középfokú gazdasági iskola Kehidán, Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Pölöskén, Söjtörön és Lentiben gazda- és gazdaasszonyképző iskola működik. Folyó évben pedig Csabrendeken létesült egy új gazdaképző iskola. Másolat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 1 Ilyen alkalmakkor történtek a mezőgazdasági termelési versenyre való jelentkezések. A felügyelő az 1948. május 28-i jelentésében már arról számolt be, hogy 132 községből 4084 termelő jelentkezett egyéni versenyre. 388 Kaposvár, 1948. január 16. RÉSZLET AZ ALSÓ-DUNÁNTÚLI FÖLDMŰVELÉSÜGYI TANÁCS 1948. JANUÁR 16-1 JEGYZŐKÖNYVÉBŐL: A SZAKOKTATÁS KIÉPÍTÉSÉRE TETT JAVASLATOK Dr. Csima József tanácsos bejelenti, hogy kerületünkben a főiskola és a mezőgazdasági középiskolák látogatottak, ellenben a gazdaképző iskolák mindjobban elnéptelenednek. Ennek oka minden valószínűség szerint az, hogy a gazda idegen munkaerőt fia helyett nem tud a gazdaságban alkalmazni. Adatgyűjtést végeztünk arra vonatkozólag, mi az oka a hallgatók létszámának erős lecsökkenésének? Egyik ok az, hogy a törvényhatóságok és a községek a múltban alapítványokat tettek, amely fedezte a tanulók költségeit, most pedig ez megszűnt. Zala vármegyében javult a helyzet, mert ott az alispán közreműködésével az alapítványi helyek száma megszaporo-