Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

I. TALAJMŰVELÉS A mezőgazdasági termelés terén fennálló nehézségek sorában első helyen az igaerőhiány áll, amit az ugyancsak minimálisra csökkent haszonállat (tehén)-állományból alig és csak igen kis mértékben lehet pótolni. A tehenek igázása így nem éri el az elérhető mértéket, mert az igázással a tejhozam csökken, s így a tejbeszolgáltatási kötelezettség teljesítését akadályozza. Kívánatos volna az igázott tehenek után a tejbeszolgáítatási kötelezettséget megszüntetni vagy legalább felére mérsékelni, mert ez esetben az eddig igázásra nem használt tehénállomány további egyedei is felhasználtatnának igaerőként, s ez a termelés alapját képező talajművelést segítené elő. Az igaerő terén fennálló hiányok enyhítésére szolgált már folyó év tavaszán, s kell szolgálnia folyó év őszén is, egyes talajmunkáknak — elsősorban s főleg az őszi mélyszántásnak — minél kiterjedtebb mértékben traktorokkal való elvégzése. Ennek kettős előfeltétele van, amit feltétlenül biztosítani kell: 1. az üzemanyag és üzemképesség helyreállításához szükséges alkatrészek beszerzésének megkönnyítése, 2. a traktoros talajművelés bérmunkadíjának mind a gazda, mind a traktortulajdonos szempontjából igazságos szabályozása. Az 1. alatt körvonalazott szükségletek keretében az üzemanyag biztosítása már most — minden nehézségre tekintettel levő — intézkedést követel, hogy szeptember— december hónapokra — a talajmunkák idejére — az üzemanyag (gép- és hengerolaj is) már a termelés igényei által megkövetelt elosztásban decentralizáltan tároltassék, mert ellenkező esetben a traktorszántások menetét állandóan szállítási és tárolási nehézségek fogják zavarni, sőt akadályozni. Ezen zavarok elkerülése céljából a vasúti és fogatos szállításhoz feltétlenül szükséges kölcsönhordók biztosítása is elengedhetetlen követelmény. A traktoralkatrészek pótlása s ezzel a traktorok üzembehelyezhetőségének elősegítése egyrészről a traktoralkatrész-készletek pontos és sürgős felvételét, másrészt az e téren fennálló szükséglet ugyancsak pontos megállapítását, végül az ezen felvételek eredményeként még jelentkező hiányok kigyártása útján való megszüntetését teszi szükségessé. Az adatfelvétel azonban nem akadályozhatja a tényleges javítási munkálatokat, éppen ezért, ha az alkatrészkészletek hatósági zár alá vétele elkerülhetetlen is volna, az igazolt alkatrészigények kielégítését központi kiutaláshoz kötni semmi esetre sem szabad. Az alkatrész-kiszolgáltatás — zárolt készletből — községi bizonyítványra lenne eszközlendo, a felhasználás és üzembe helyezés ellenőrzése pedig az illetékes községi termelési bizottság feladat- és hatáskörébe volna utalandó. Ugyancsak ezen feladatkör keretében kellene hogy a gondoskodás tárgyát képezze a munkaképes üzemberendezéssel rendelkező gépjavító műhelyek összeírása és az összeírás eredményének közhírré tétele, hogy minden traktortulajdonos különösebb utánjárás nélkül tájékozódást szerezhessen az elérhető gépjavító műhelyekről. A traktorszántás s más traktoros talajmunkák bérmunkadíjának igazságos meg-