Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
VIII. BIRTOKPOLITIKA, A FÖLDHÖZJUTTATOTTAK GAZDÁLKODÁSA
A vármegyei áll. gazdasági felügyelőség 1947. évben a földművelésügyi miniszter úrtól kapott 132 073/1947. VII. 2. számú rendelete 1 értelmében tagosítási tájékoztató füzeteket küldött ki Csögle, Súr, Jásd, Szápár, Olaszfalu, Csetény, Zirc, Porva, Veszprémfajsz, Öskü, Acsteszér, Lázi, Márkó, Tés községek gazdasági elöljáróinak, illetve községi elöljáróságainak azzal, hogy azt a gazdák körében minél szélesebb körben propagálják, és annak eredményét jelentsék a vármegyei gazdasági felügyelőséghez. A beérkezett jelentéseket eredetiben fölterjesztettem. A beérkezett jelentésekből megállapítható, hogy a gazdák a tagosítás megindításának kérelmezésétől idegenkedtek, ami különösen a ki- és betelepítéssel kapcsolatos községekben érthető is volt. Véleményem szerint a fent felsorolt községekben a tagosítás megindítása nemzetgazdálkodás szempontjából is indokolt és szükséges lenne, azonban addig, míg a kitelepítés véglegesen be nem lesz fejezve, nem alkalmas az idő a tagosítás végrehajtására. A felsorolt községeken kívül azonban a vármegye területén, ahol a közelmúltban tagosítás nem volt, mindenütt szükséges lenne azt végrehajtani, mivel részint örökösödés, részint pedig adásvétel útján az egyes gazdák birtokai annyira elaprózódtak, hogy több községben előfordul az, hogy egy-egy gazdának pár holdas birtoka 4—5 tagban fekszik a község határában. A tagosítás, dacára annak, hogy a vármegyei gazdasági felügyelőség állandóan proponálja és a gazdákat igyekszik meggyőzni annak előnyéről, nem volt keresztülvihető, miért is tisztelettel javasolnám, hogy annak elrendelését állami kényszerintézkedéssel hivatalból kellene elrendelni. Több gazda azért is idegenkedik a tagosítástól, mert sok az azzal járó kapcsolatos költség, különösen a jelenlegi időben, amikor a háborús események meg az utóbbi évek rendkívüli aszálykára következtében a gazdák fizetőképessége a legminimálisabbra csökkent le. A fentiek értelmében tehát szükségesnek tartanám a tagosítással kapcsolatos költségek lényeges csökkentését, illetve azt, hogy a tagosítással kapcsolatosan fölmerülő költségek nagyobb részét az állam magára vállalná. Az előadottak alapján a vármegye területén tagosítási eljárás a felsorolt okok következtében nem volt. Másolat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 1 Az 1947. január 27-i keltezésű 132 073/1947. Vll. 2. számú rendeletével a földművelésügyi miniszter tagosítási felmérést rendelt el országosan. A megyei gazdasági felügyelőségek 1947. május l-ig kötelesek voltak jelenteni, hogy mely községekben indokolt tagosítást végrehajtani. A beérkezett jelentésekből megállapítható, hogy több megyében (pl. Nógrád-Hont) sürgették a tagosítást.
