Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
VIII. BIRTOKPOLITIKA, A FÖLDHÖZJUTTATOTTAK GAZDÁLKODÁSA
308 Zalaegerszeg, 1948. (h. n.) Az 1947. év földbirtok-politikája a 600/1945. ME sz. rendelet szellemében folytatódott, főhangsúllyal a házhelyigénylők igényeinek kielégítésére. E célból bizony több esetben 50, sőt 10 kat. holdon aluli kisgazdák, sőt újonnan földhözjuttatottak ingatlanait is igénybe kellett hogy vegye a vármegyei földhivatal, ha azok házhelyeknek alkalmas — a község fejlődési irányában levő — területek voltak. Természetesen az ilyen igénybevételeknél az ingatlan tulajdonosa, ha ehhez ragaszkodott, megfelelő ellenértékű földkártalanításban részesült a tartalékterületként kezelt csereterületekből. 1 Egyébként a telekkönyvezés és végzések kikézbesítése a juttatott területek megművelését és karbantartását nagyban elősegíti, mert így a juttatott már nem lehet kitéve annak, hogy az általa jól megművelt, esetleg leistállótrágyázott vagy műtrágyázott területet más kapja, és ő kénytelen újrakezdeni egy elhanyagoltabb területen.Ha a 3 éves terv keretén belül a mezőgazdasági népréteg fokozatos kioktatása, szaktudásának megfelelő emelése is végrehajtható lesz, remény van arra, hogy a magyar szorgalom és élni akarás a mezőgazdasági termelést olyan színvonalra emeli, amely nemcsak az ország lakosságának ellátását biztosítja, hanem ezen a vonalon lehetővé teszi egyéb kötelezettségeink maradéktalan teljesítését is. Különösen áll ez azokra a vidékekre, ahol a lakosság a tagosítás jótékony hatásában is részesül. Sajnos, ez Zala vármegyében egyelőre számottevően nem játszik szerepet. A munkaidő igen nagy hányada megy el a keskeny, több tagba fekvő, úgynevezett nadrágszíj földek megművelésénél szükséges improduktív munkára. Sajnos erre a földbirtokreform befejezése előtt, tekintettel az azzal kapcsolatos óriási műszaki anyagra, gondolni sem lehet, de annak befejezése után minden rendelkezésre álló erő igénybevételével oda kell hatni, hogy a tagosítás a legszélesebb keretekben sikerüjön, és annak áldását mennél több újonnan földhözjuttatott vagy régi gazda élvezhesse a több termelés, jövedelemfokozás és ezeken keresztül a mezőgazdasági foglalkozású magyarság életszínvonalának emelése érdekében. A telekkönyvezés a mezőgazdasági ingatlanoknál befejezést nyert a földhivatal részéről, amennyiben a járásbírósághoz tétetett át elintézés végett. A járásbíróságnál még nem fejeződött be a földbirtokreform kapcsán igen felhalmozódott anyag feldolgozása, de már jórészt kimentek a telekkönyvi végzések az új földtulajdonosoknak. A házhelyrendezési ügyek igen nagy erővel indultak meg az év folyamán. Állandóan több bizottság van úton a vármegyében a házhelyügyek minél hamarabbi és pontos elintézése végett. Eddig már több mint 70 községre vonatkozólag elkészültek a határozatok is. A Zala vármegyei Földhivatal tervét, mely szerint 1948. június 30-ig a házhelyrendezés jogi része megtörténik, ez után az időpont után már csak a műszaki