Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

a gyöngyösi járásban a hevesi járásban a hatvani járásban a pétervásárai járásban a tiszafüredi járásban 30—40%... 10-75% 75% 50% 50% Zsigmond István m. áll. gazdasági felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 1 A kimaradt rész az állattenyésztő egyesület egyes szakosztályainak működését tekinti át. Szolnok, 1948. március 31. A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE Az 1946. évi aszályos esztendőt egy talán még aszályosabb 1947. év követte, ami az állattenyésztés fejlődésének útjában komoly akadályokat gördített. A már előző évben gyenge kondícióban áttelelt állatállományt még kondícióba sem lehetett hozni, amikor a gazdának ismét a minimálisra kellett csökkenteni a takarmányadagokat, mert egy újabb gondterhes átteleltetésre kellett felkészülnie. Az időjárás tehát nem kedvezett az állattenyésztés fejlesztésének. Fejlődés ennek ellenére mutatkozott, mert a szarvasmarha-állomány 65%-kal, a lóállomány 45%-kal, a juhállomány 60%-kal,a sertésállomány 20%-kal szaporodott az 1946. évi állományhoz képest. Ezek az adatok abszolút számokban kifejezve: Szarvasmarha-állomány 86 945 db Lóállomány 23 911 db Juhállomány 24 235 db Sertésállomány 122 921 db Ez a szaporodás sajnos az időjárás mostoha körülményei miatt azonban csak számbeli és nem párhuzamos a minőségi fejlődéssel. A rendkívül nagy takarmányhiány nagyon sok gazdát arra kényszerített, hogy állatától megváljék, és így különösen a nyár végén rendkívül nagy kínálat mutatkozott az állatvásárokon, ami az árak lemorzsolódásához vezetett. Az állatpiacon különösen sok volt a növendékmarha, ami a takarmányhiány miatt nem volt felnevelhető, a kimustrált, foghíjas tehén és elnehezedett ökör. 248