Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

A tavaszi és nyár elejei alacsony sertésárak nagyon sok gazdát arra késztettek, hogy tenyészanyagának egy részét is hízóba állítsa, s így november és december hónapban nagyobb mennyiségű hízó került eladásra. A nagyobb kínálat ellenére a hízóárak mindvégig tartottak, sőt emelkedettek voltak. Ez a helyzet idézte elő, hogy a malac-, tenyészsüldő- és anyakocaárak az év végére nagyon magasra emelkedtek. A szarvasmarhapiacon áremelkedés karácsony után következett be, amikor is az enyhe télre való kilátás és ezáltal a takarmányozási gondok csökkentése mérsékelte a kínálatot az állatpiacon, és ez az árak gyors emelkedését vonta maga után. A takarmányhiányon nagymértékben enyhített az állattenyésztő egyesületen keresztül kiosztásra került 10 vagon szárított répaszelet és a 13 vagon takarmány melasz. A takarmányhiány azonban nem csökkentette az állattenyésztés iránt mutatkozó érdeklődést, mivel a gazdatársadalom átérzi, hogy az ország gazdasági felemelkedése csak belterjes állattenyésztésen keresztül lehetséges, és hogy az állattenyésztés az, ami a megváltozott birtokviszonyok mellett a gazdát, rajta keresztül az országot is anyagilag megerősíti. Ez a cél vezette a gazdasági felügyelőséget a havonként megrendezett gazdanapok programjának összeállításánál, amikor is az állattenyésztés időszerű problémáit mindig felvetette, és azt a gazdákkal közösen megbeszélte. A takarmányozási és állattenyésztési ismeretek fejlesztését szolgálta a tél folyamán megrendezett nyolc 3 napos és három 2 napos állattenyésztési tanfolyam is. Ezen tanfolyamok kijelölésénél fő szempont az újgazdák száma volt, hogy módjuk legyen az állattenyésztési és takarmányozási alapismereteket elsajátítani. SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS Szarvasmarha-tenyésztésünk terén az elmúlt esztendőben örvendetes javulás állt be a mennyiségi szaporodás terén. 1945. évhez viszonyítva 65%-os az emelkedés, amelynek azonban jelentékeny része nem a természetes szaporodás következtében állt elő, hanem más vármegyéből hoztak a tenyésztők anyagot a továbbtenyésztésre. Minőségileg is tapasztalható némi javulás, főleg a vármegye állattenyésztési alap által vásárolt apaállatok tenyésztésbe vétele által. Sajnos itt kell megemlíteni, hogy még mindig sok a zug apaállat, ami a minőségi fejlődést gátolja. A katasztrofálisnak mondható takarmányhiány is nagymértékben akadályozza az állatállomány fejlődését, a tenyésztők az ősz folyamán pánikszerűen igyekeztek a csak kicsit is nélkülözhető állataiktól menekülni, főleg igen sok borjú került levágásra. Elősegíti a minőségi fejlődést az ősz folyamán megkezdett 3 éves terv tenyészállatakciója. Az akció során csak jó minőségű, tenyésztésre alkalmas tehenek és üszők lettek felvásárolva és tenyésztésbe állítva. Az akcióban részesült új földhözjuttatottaknak figyelmét minden estben felhívtuk arra, hogy a nekik juttatott tenyészanyagot feltétlenül tenyésztésre használják és megfelelő jó minőségű apaállatokkal párosítsák.