Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

Az 1947. évi haszonállat-összeírás adatai szerint a szarvasmarhalétszám: 25 685 db. A Csanád vármegyei állattenyésztési szabályrendelet értelmében figyelembe vehető nőivarú állatok száma: 13 642, előírt bikalétszám: 230, köztenyésztésre jogosító igazolvánnyal ellátva: 160 db, a hiány: 70 db. A vármegyei állattenyésztési alap tulajdonában van 1947. XII. 31-én: 64 db bika. 1947. év folyamán 56 db tenyészbikát vásároltunk a Csanád vármegyei Állattenyésztési Alap részére. Ezen 56 db tenyészbikából 4 db eredeti svájci import, amelyek a legjobb tenyésztői körzetekbe vannak elhelyezve. Vásároltunk továbbá Hódmezővásárhelyen és az 1947. évi őszi pécsi tenyészállatvásáron 19 db tenyészbikát, amelyből 9 db tvsz., a többi pedig mt. fajta. A Csanád vármegyei kistenyésztőktől 33 db tenyészbikát vásároltunk fel. Eladtunk orosz és jugoszláv jóvátételi tenyészállat-kötelezettségeink teljesítésére 41 db tenyészbikát, 247 db tenyészszarvasmarhát (tehenet és üszőt), továbbá 71 db vágómarhát. Jellemző az 1947. évi takarmányszűk esztendőre, hogy a gazdák 1947. év október, november, december havában oly nagy mértékben kínáltak fel eladásra vágószarvasmarhát, hogy azokat a Közellátási Minisztériumtól kapott szállítható vágómarhakeret arányában osztottuk el, azonban az év végéig a felkínált és eladó vágómarhák csak mintegy 70%-ban kerülhettek felvásárlásra, illetve elszállításra. A vármegye területén a szarvasmarha-tenyésztés színvonala az alábbi községekben van magasabb fokon: Makó mv., Apátfalva, Medgyesegyháza, Battonya, Újszentiván, Kiszombor, Dombiratos és Ószentiván, Kevermes, Magyarbánhegyes községekben. Ez idő szerint a vármegye 41 községe közül 36 községben folyik szervezett tenyésztői munka. Törzskönyvi ellenőrzés alatt áll 2063 db szarvasmarha. Az állattenyésztő egyesület ez idő szerint 8 állattenyésztési ellenőrt alkalmaz, akik a körzet székhelyén levő községekben laknak. Ez idő szerint 6 tenyésztési körzetünk van. Az állattenyésztési főellenőr és a vármegyei sertés- és juhtenyésztési ellenőr az egyesület székhelyéről látják el a szolgálatot. Az ellenőrzési időszak 60 napos, kivéve a Mezőhegyesi Állami Gazdaságot, ahol 1945. november első óta a tej-és zsírmérés mellett 30 napos ellenőrzést eszközöl az állattenyésztő egyesület. Állandóan folyamatban van a rendelkezésünkre álló költségfedezetnek megfelelő apaállat-beszerzések és a szarvasmarha törzstenyészetek létesítése. LÓTENYÉSZTÉS Csanád vármegye területén a tenyészirány nóniusz, de a háborús események következtében jelenleg a lóállomány igen kevert. Az 1947. évi haszonállat-összeírás adatai szerint 15 967 db a ló. Ebből nóniusz 8723 db, magyar félvér 1604 db, egyéb melegvérű 5015 db és hidegvérű 625 db. Az újonnan földhözjuttatottak birtokában van 2882 db ló. 1947. évben köztenyésztésben működött 209 db magánmén és 16 db állami mén. Az állami mének öt fedeztetési állomáson voltak beosztva és a tenyésziránynak meg-