Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

felelően nóniusz fajtájúak. Lótenyésztő gazdák tenyésztési kedve az egész vármegyében kielégítő, illetve igen jónak minősíthető. Az állami mének iránt nagy érdeklődést tanúsítottak, és az állami fedeztetési állomások szaporítását, valamint a már működő fedeztetési állomások ménlétszámának emelését kérték. Nagy érdeklődést és megértést tanúsítottak a lótenyésztő gazdák az 1947. év őszén lezajlott törzskönyvezés iránt, a törzskönyvezés befejezése óta póttörzskönyvezést sürgetnek a gazdák. Lótenyésztési szakosztály a háború befejezése után múlt év őszén első ízben tartott törzskönyvezést, és ennek eredményeképpen törzskönyvi osztályzatot nyert 1177 db nóniusz kanca, 126 db magyar félvér kanca, törzskönyvi előjegyzésbe vétetett 397 db nóniusz kanca és 62 db magyar félvér kanca. Mének közül törzskönyvi osztályzatot nyert 33 db nóniusz mén és 5 db magyar félvér mén. Megállapíthatjuk, hogy a kancaállományunk sokkal jobb, mint a ménállományunk, mert a törzskönyvelés alkalmával I. osztályzatot nyert 24 db nóniusz kanca, és a mének csak I/II. osztályzatot tudtak elérni. Törzskönyvi bírálatokra a legjobb lóanyagot Nagykamarás, Battonya, Deszk, Szőreg és Újszentiván községek gazdái vezették elő. Legrosszabb a lóanyag Mezőhegyesen. Legtöbb előállítás történt a törzskönyvi bírálatokra Makón. A háborús események pusztítása meglátszik az egész vármegye területén a kevertségen kívül abban is, hogy a lovak lábai igen elhasználtak, még a fiatalabb évjáratoknál is, mert a gazdák a nagy lóhiány következtében az egészen fiatal csikókat is kénytelenek voltak igázni. 1947. évben a Földmívelésügyi Minisztérium három ízben vásárolt a megyében méneket, ezeken a vásárokon megvásárolt a Földmívelésügyi Minisztérium 20 db állami fedezőménnek alkalmas mént. Az állami fedeztetési állomások szaporítása még több, még nagyobb számú mén felvásárlását fogják eredményezni. SERTÉSTENYÉSZTÉS A vármegye területén köztenyésztésben mangalica tenyészirány van engedélyezve, csak Újszentiván, Medgyesegyháza és Medgyesbodzás községekben van párhuzamos tenyészirány. Újszentiván, Medgyesegyháza és Medgyesbodzás községben ugyanis a mangalicával párhuzamosan berkshire fajtájú sertés tenyésztése is engedélyezve van. Ambrózfalva, Csanádalberti, Pitvaros községben Alsó-Felső-Nagyed és Guta szlovákiai községekből betelepült magyar lakosság elsőrendű, igen jó minőségű fehér hússertésanyagot hozott magával. Ezen fehér hússertésfajta szigorúan zárt körzetben van tenyésztésben. Sertéstenyésztés terén a legtöbb és legsürgősebb a tennivaló. Sertéseket tisztavérben csak a nagyobb gazdaságok tenyésztettek, amelyeknek ingatlanai a földeform során kiosztásra kerültek. Lényegtelen volt a fajtatiszta mangalicatenyészet népi kistenyésztéseink vonalán. Itt a szervezés a kistenyésztők kezén levő fajtatiszta egyedek felkutatásával, megfelelő tenyészkanoknak a beszerzésével kezdődött. A fajtatiszta egyedek törzskönyvi ellenőrzés alá kerültek, úgyhogy az ellenőrzés alatt álló