Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

A termelés eredményeit erősen visszavetette az aszályos esztendő következtében beállott nagy takarmányhiány, mely különösen abraktakarmány-hiányban mutatkozott meg. A helyzet enyhítésére beindított takarmány-segélyakciók kevés sikerrel folytak le, ugyanis ezek az akciók főleg szálastakarmány-segítséget nyújtottak volna, amikor a szükségletek abrakban mutatkoztak. A rendelkezésre álló csekély mennyiségű olajpogácsa, cukorgyári répaszelet a takarmányínséget némileg enyhítette, de meg nem oldotta. A takarmányozási nehézségek miatt az év utolsó harmadáig az állatforgalom meglehetősen élénk volt, később azonban az árak aránytalansága miatt a kereskedelmi tevékenység teljesen megszűnt, szállítások alig voltak. Sajnálatos eseményként említhető meg, hogy éppen a nehéz felnevelési viszonyok és kedvezőtlen értékesítési lehetőségek miatt a szarvasmarha-szaporulat jelentékeny része 6—10 hetes korban, mint vágóborjú kerül értékesítésre, ami azonban igen sok esetben a körülmények kényszerítő hatására történt. A tiltó rendelkezések szigorúbb végrehajtása során azonban év vége felé a fenti kérdésben javulás mutatkozott. Az elmúlt év nehézségeinek mérlegelése után a további fejlődés elősegítése céljából halaszthatatlanul szükségesnek mutatkozik az apaállattal való ellátás kérdésének megoldása, mert ennek hiányában, ha a számszerű csökkenés egyelőre nem is fog mutatkozni, a minőség kérdésében eredményt elérni nem lehet, de számolni kell azzal, hogy az eddigi színvonal rövid időn belül további zuhanást fog mutatni. Dr. Gombos Kálmán áll. gazd. felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 244 Hódmezővásárhely, 1948. (h. n.) A CSANÁD VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS Csanád vármegye területén köz- és magántenyésztésben mindenütt a szimentáli jellegű magyar tarka fajta marha van. 1937—38-as években, továbbá 1945. évben, a felszabadulás után, a háborús helyzet következtében kerültek ugyan be a vármegyébe pinzgaui, lapaj és borzderes fajtájú marhák, azonban ezek a marhák mondhatni teljes egészében kivesztek a köztenyésztésből. Az 1944—45. évi állatbeszolgáltatások keretén belül ugyanis elsősorban ezeket a fajtahibás állatokat szolgáltatták be a gazdák a vármegyei gazdasági felügyelőség javaslata és felhívása értelmében.