Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS
Figyelemreméltó, hogy ezen állatok között jelentékeny számú jó minőségű ökör is volt, melyek révén földhözjuttatottjaink egy része jármos állatokhoz is jutott. A vármegyei állattenyésztési alap részére a rendelkezésre álló összeghez mérten a gazdasági felügyelőség Hódmezővásárhelyen 14 db, Bonyhádon 2 db, összesen 16 db tenyészbikát vásárolt. Ezekből kapott: Aszódi járás Nagykátai járás Alsódabasi járás Monori járás Összesen: 16 db-ot Oroszoktól csere folytán szereztetett 12 db jó minőségű bika, átvett szarvasmarhákból kiválasztás után kiosztatott még kb. 20 db gyengébb minőségű növendék bika, melyek szükségből használhatók. Üsző-, ill. borjúakció a múlt év folyamán nem volt, mivel erre a helyzet még nem alakult ki, a lebonyolítás fedezésére a földművelésügyi kormányzat megfelelő fedezettel nem rendelkezett. Az apaállatok tartását és ellenőrzését a vármegyei gazdasági felügyelőség élénk figyelemmel kíséri, és e célra a vármegyei állattenyésztési alap még külön apaállatellenőröket is alkalmaz, akik a közületeknél az ellenőrzést gyakorolják. 2. LÓTENYÉSZTÉS A lótenyésztés a gazdasági felügyelőségek ügykörébe nem tartozott. A tenyésztés ügyét a Földművelésügyi Minisztérium a vármegyei állattenyésztési egyesületre ruházta, mely kebelében külön lótenyésztési osztály létesült szakemberek bevonásával, Fedeztetési állomások felállítása, mének felkutatása folyamatban van, A lótenyésztés előmozdítását célozza a Földművelésügyi Minisztérium 123 200/1945. II. 1. sz. rendelete 2 , mely a tenyésztésre alkalmas kancák tényleges tenyésztésbe vételét rendeli el. E rendelet megtiltja Nagy-Budapest területén tenyészkancák és arra alkalmas kancacsikók tartását azoknak, akik tenyésztéssel nem foglalkoznak. Pest vármegyében a Buda környéki és szentendrei járásban a lipicai, a többiekben a félvérű volt túlnyomó részben a tenyészirányzat. 3. SERTÉSTENYÉSZTÉS Pest vármegye területén túlnyomó részben mangalica sertéstenyésztés folyik. Emellett hússertéstenyésztés is van, sőt egyes községekben a kettő keresztezésével is találkozunk, azonban a zsírsertés tenyésztése a túlnyomó. A veszteség itt is katasztrofális, 5 db-ot 4 db-ot 5 db-ot 2 db-ot
