Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

követelt. Rossz az üzemanyag elosztás a fenti megyékben, mert az üzemanyag a legtöbb helyre még meg sem érkezett, s így a traktorok nagy része áll. Pl.: Lepsényben, a vasútállomáson 11 db üzemképes traktort őriz egy orosz katona. A munkaerkölcs rendkívül laza.

3 Aki dolgozik az is 9 órakor indul munkába és 4 órakor már hazajön. Napos baromfiban óriási a szükséglet, keltetőüzemek nincsenek. Az olajos mag termelésének a fokozása azért ütközik nehézségbe mert olajütők nincsenek. Ló- és szarvasmarha-létszám a hallottak alapján cca. 40%-a a tavalyinak. A munkaerőben levő férfiak 50%-a még távol van. A lakosság 20%-a még hiányzik. A tengerit a legtöbb helyen most szedik. Rengeteg tengeriszár van még a földeken, nagy a moly veszély. Fentiek alapján a bajok orvoslására és gyors intézkedések megtételére erélyes és azonnali rendszabályokra van szükség. Tolna és Baranya vármegyékben aránylagos békeállapot uralkodik, mely körülményt és magát a termelést csupán a svábokkal és csángókkal kapcsolatos telepítési intézkedések zavarják. Ezekben a megyékben az állatállománynak a 80—90%-a megvan. Ugyanúgy apaállatokban is. Mód van arra, hogy ezen két vármegyéből a Pest vármegyében mutatkozó hiányokat kiküszöbölhessük úgy, hogy ebből a két megyéből a mai szomorú helyzetnek megfelelő felesleget Pest vármegye részére az állattenyésztés megindulásának lehetősége és kiegyensúlyozása érdekében átvegyük, mely körülmény folytán itt is megindulhatna úgy az állattenyésztés, mint a tejtermelés munkája, mely a mai közellátási nehézségeken is hivatva volna segíteni, elsősorban budapesti viszonylatban. Anyagi alap szükséges ezen tenyészállatok beszerzésére, mert a volksbundista svábok állatait a betelepített csángók kapják meg. Olyan sürgős intézkedésre van szükség, mely módot ad arra, hogy a sok állattal rendelkező megyék kisegíthessék azokat a megyéket tenyészanyaggal, melyek fokozottabb háborús igénybevétel és így a veszteség következtében minimális állatállománnyal rendelkeznek, hogy a meginduló állattenyésztés nagy munkájában az ország minden területe egyformán kivegye a részét. Gonda Béla Tisztázat. — UMKL FM Állatteny. Főo. 1945—14—120 073. A jelentésben említett javaslatokat a minisztérium elfogadta, s megtette a szükséges intézkedéseket: Gonda Béla még május hó folyamán meghatalmazást kapott, hogy a környező megyék traktorait a szántáshoz igénybe vegye; az aknaveszélyről a Honvédelmi Minisztériumot értesítették. 1 A minisztériumhoz érkezett adatok alapján megállapítást nyert, hogy a Dunántúl egyes részein, főleg Fejér, Komárom, Esztergom, Győr-Moson és Veszprém megye területén a termelés folytonosságát veszélyeztető jelenségek fordultak elő. Ezért a földművelésügyi miniszter szükségesnek látta az említett megyék területére, a legteljesebb intézkedési jog felruházásával egy megfelelő szakembert azonnali hatállyal kiküldeni. A választás Gonda Bélára esett. Nevezett tejhatalmú megbízást kapott a dunántúli megyék területén, a mezőgazdasági érdekképviseletek bevonásával, a termelés biztosítását szolgáló bármiféle intézkedés foganatosítására. 2 A hivatkozott számú rendelettel Gonda Bélát 1945. január 4-én felvették a gazdasági felügyelői kar állományába. 3 A parasztok, egyes helyeken és nem általánosan, nem azért mentek későn és jöttek haza szürkület előtt a földekről, mert ,,a munkaerkölcs rendkívül laza" volt, hanem mert a közbiztonság nem volt szilárd.