Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

lást mutat, mert fenti állatnemekből jelentékeny mennyiség jön állandóan be vármegyénkbe, legnagyobbrészt vásárlás útján. Ezen óriási veszteségek kiheverése, illetőleg a még megmaradt tenyészanyagok felhasználásával új egyedek előállítása, állatállományunk minőségi és mennyiségi szaporítása legfőbb gondunkat képezi, annál is inkább, mivel a talajerő utánpótlása természetes trágyák nélkül, valamint földjeink megművelése megfelelő igás-, ill. jármos jószág hiányában szinte elképzelhetetlen. Súlyos, szinte leküzdhetetlen akadálynak látszik az apaállatok beszerzése. A vármegyei állattenyésztési alap a pénz értékének állandó csökkenése következtében az 1940. XIII. tc.-ben

1 előírt feladatát teljesíteni nem tudja. Apaállat-beszerzés fő akadálya a gazdák bizalmatlansága a pénz iránt, állataikért inkább csereárut kívánnak, mely kívánságot azonban csereeszközök hiányában alig lehet teljesíteni. 1. SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében a szarvasmarha-létszám 1942. évben 206 675 db volt. Ezen szám 1945. év tavaszán 56 517 db-ra csökkent. Veszteség 150 098 db, tehát 73%. Ha figyelembe vesszük, hogy főleg az apaállatok, valamint az utánpótlás céljait szolgáló növendék állatok pusztultak el, még szomorúbb a helyzet. Minőségi tekintetben még katasztrofálisabb a veszteség, itt azt látjuk, hogy főleg a nagyobb gazdaságok, illetőleg gazdák tulajdonában volt, tehát átlagban jobb minőségű tenyészállatok pusztultak el, ami érthető is, mivel a törpegazda egyetlen tehenét még akkor is, ha minőségi tekintetben nem is volt megfelelő, meghagyták, és a nagyobb gazdaságok értékesebb egyedeit szolgáltatták be, vagy pedig ápolás és takarmányhiány miatt azok pusztultak inkább el. A vármegyei gazdasági felügyelőség e bajokon segített, mindent megtett, hogy tönkrement állattenyésztésünket újból megindítsa és azt helyes irányba terelje. A Vörös Hadsereg által Budapest élelmezésére felajánlott, majd tenyésztésre átengedett szarvasmarhák kiválasztásánál tevékenyen közreműködött a felügyelőség. Ennek folyományaként átvett és a vármegyei közjóléti szövetkezet útján, főleg a most földhöz juttatott, volt gazdasági cselédeknek kiosztott 3606 db szarvasmarhát. Ezen mennyiség Észak-Pest vármegye leginkább sújtott részein osztatott ki az alábbiak szerint: Cegléd, Nagykőrös kapott 510 db-ot Aszódi járás kapott 573 db-ot Gödöllői járás kapott 150 db-ot Alsódabasi járás kapott 270 db-ot Ráckevei járás kapott 656 db-ot Monori járás kapott 170 db-ot Buda környéki járás kapott 107 db-ot Váci járás kapott 918 db-ot Nagykátai járás kapott 255 db-ot Összesen: 3606 db-ot