Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

vaszi növények terméskilátásait is erősen rontja, hogy az Őszi talajmunkákat a tavasziak alá általában nem végezték el. — A mezőgazdasági munkabérek megállapítása céljából a földművelésügyi miniszter vármegyénként külön bizottságok felállítását rendelte el.

1 Az állatállomány igen megfogyott. A szarvasmarha-állománynak a becslések szerint mindössze 20—30%-a maradhatott meg. A lóállomány csökkenése ennél is nagyobb mértékű. A sertésállomány szintén erősen megfogyott, de a kiesés itt néhány év alatt pótolható, míg a szarvasmarha- és lóállománynál ehhez évtizedekre van szükség. Fogalmazvány. — UMKL MNB Főtanácsa l/l. A magyar Nemzeti Bank Főtanácsa ezen az ülésén 16 napirendet tárgyalt. A fenti jelentés áttekintést ad még az ipar, a közlekedés, a hitelélet helyzetéről is. 1 Az 1945. március 5-én kelt 31 374/1945. sz. rendeletével a földművelésügyi miniszter elrendelte, hogy a mező-, erdőgazdasági, állattenyésztési, halászati, kert- és szőlőművelési, méhészeti és ezekkel összefüggő munkák munkabéreinek megállapítása céljából vármegyénként mezőgazdasági munkabérmegállapító bizottságokat kell szervezni. 11 Budapest, 1945. május 16. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER MEGBÍZOTTJÁNAK

1 HELYZETJELENTÉSE FEJÉR, VESZPRÉM, TOLNA ÉS BARANYA VÁRMEGYE MEZŐGAZDASÁGÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL A Pest vármegyében mutatkozó nagy apaállathiány pótlására S. Szabó Ferenc államtitkár úr személyes utasítása, valamint a 30 006/1945. FM-rendelet

2 alapján Tolna megyébe utaztam, ahonnan úgy az ottani, mint a Baranya megyei apaállatokkal kapcsolatos, valamint az ottani általános helyzetre vonatkozó jelentésemet az alábbiakban teszem meg. Fejér és Veszprém vármegyén keresztülutazva a termeléssel kapcsolatban sajnálatos helyzetről kell beszámolnom. Érdtől kezdve a vármegye nagy területén a székesfehérvár—lepsényi vonalon, majd Veszprém megyébe érve egészen Tolna megye határáig a megműveletlen területek egész tömegét volt alkalmam látni. Több helyen tájékozódtam a termelést gátló okok után, melyekből az alábbi rendellenességeket állapítottam meg. A termelési bizottságok működésüket a legtöbb helyen még meg sem kezdhették. A földreformmal kapcsolatos munkák olyannyira igénybe vették a gazdákat, hogy ezen tevékenységük a tavaszi munkák rovására ment. A fokozott közmunka igénybevétel szintén akadályozta a termelőmunkát. Nagy hiba a még mindig felszedetlen, nagy tömegű akna, mely eddig számtalan ember- és állatáldozatot