Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

szaktudásával és irányításával, a termelési bizottság gyakorlatiságával, nagyobb helyzetismeretével és hatalmával oldotta meg a kérdéseket a végrehajtások terén. A nagybirtokok háborús vesztesége az utolsó hónapokban sokkal nagyobb volt úgy élő, mint holt felszerelés tekintetében, mint a kisbirtokoké, ha a földbirtokreform nem nyújtott volna módot arra, hogy a nagybirtokokat felosszuk kisbirtokosok, munkások és cselédek között még ebben a gazdasági évben, óriási kár keletkezett volna úgy a termelés terén, mint országos nemzetgazdasági szempontból. A tavaszi munka komoly része a hónap elején indult meg a vármegye egész területén teljes erővel, akarattal és lendülettel. A hiányzó igaerőt nagyon sok helyen a kézi erő pótolja. Sok helyen sikerült az orosz hatóságoktól kölcsön lovakat kapni, sok helyen az élelmezési oszlopoktól ökröket igényeltem, nagyon sok helyen élelemért üzemanyagot kaptunk a traktorok részére. Ebben a hónapban sokat javult a helyzet a termelés terén, mert a gépeket is üzembe tudjuk hozni. Óriási jelentőséggel bír az a körülmény, hogy a Földművelésügyi Minisztérium által szerzett és meg is érkezett üzemanyag gyorsan és pontosan a termelő kezébe került és kerül, mellyel nagy lendületet adhatunk a termelés munkájának a vármegye egész területén, az üzemanyagok átvételét és szétosztását a termelési bizottságok javaslata alapján mi végezzük. Az árpák, zabok, általában a koraiak vetése túlnyomórészt befejeződött. Burgonya ültetése és a kukoricák elvetése folyamatban van. (Mellékletek.)

1 Gonda Béla s. k. gazdasági felügyelő Másolat. — UMKL FM Eln. Főo. 1945—4939. 1 A mellékletek hiányoznak. 10 Budapest, 1945. május 3. RÉSZLET A MAGYAR NEMZETI BANK FŐTANÁCSA 1945. MÁJUS 2-i ÜLÉSÉN ELŐTERJESZTETT BESZÁMOLÓBÓL: TERMELÉSI NEHÉZSÉGEK. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY HELYZETE Mezőgazdasági termelésünk kilátásai a tett intézkedések ellenére igen rosszak, annak következtében, hogy az Őszi gabonafélékkel bevetett terület a különböző becslések szerint a korábbinak csak mintegy 20—30%-ára, legfeljebb 40%-ára tehető. A betakarítási munkák sok helyen annyira elmaradtak, hogy némely vidéken a kenyérgabona még csépeletlenül áll a földeken. A tavasziak vetése folyamatban van, de emberi munkaerő, főleg pedig igaerő hiányában a munkálatok igen vontatottan haladnak. A ta-