Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

Budapest, 1945. április 24. A PEST-PILIS-SOLT-K1SKUN VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG HELYZETJELENTÉSE ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP Az egész vármegye területén komoly értelemben vett mezőgazdasági munka folyik. Elkésve bár, de az emberek mindenütt komolyan dolgoznak. Gazdasági felügyelőink irányítása mellett a termelési bizottságokkal [a] rendkívüli időknek megfelelő, rendkívüli komolysággal tesznek eleget feladatuknak, továbbítják és hajtják végre a rendeleteket. A termelés rendkívüli fontos és nehéz munkája mellett párhuzamosan halad a földreformmal kapcsolatos rendeleteknek villámgyors végrehajtása is. Egész sora már a birtoklapokkal ellátott birtokba helyezett gazdáknak, akik már saját földjükön, saját maguk dolgoznak. Az állatállomány szomorú képe nem változott a számokat illetőleg, de örvendetes jelenségnek kell megállapítani, hogy az ezzel kapcsolatos úttörő munkák mindenütt megindultak, és minden remény megvan arra, hogy ezen a téren is megindul az újjáépítés munkája. Jellemző a vármegye mezőgazdasági helyzetére a tűzzel-vassal végrehajtandó és végrehajtott tavaszi mezőgazdasági munka, és a földművelő nép régi álma teljesült a gyorsan végrehajtott földbirtokreformmal. A VETÉSEK ÁLLAPOTA ÉS TERÜLETE Az időjárás átalakulása a télből a tavaszba kedvezően alakult, az átmenet egyenletesen, szabályosan, kedvezően történt. Az időjárás a növények életfolyamatához alkalmazkodott, annak újjáéledését, fejlődését elősegítette. Az őszi vetések állapota kielégítő. Közép- és Dél-pest megyében jobbak, az északi részen gyengébbek. A rozsok jobban, a búzák gyengébben teleltek. Az őszi árpa kielégítő. A takarmányok, lucernák, lóherék fejlődése a hó elején indult meg, általában jól teleltek. Jellemző a művelésre, hogy sok helyen még a mai rendkívüli helyzetben sem mulasztották el a vetéseknek és a hereféléknek tavaszi fogasolását. Kedvezően alakult az időjárás a tavaszi mezőgazdasági munkálatok szempontjából is. Egyedül az orosz katonaság jelenléte és a csapadék hiánya hátráltatta a munka megindulását. Már ennek a hónapnak az elején erősen lecsökkent a katonák száma, és két kiadós eső megteremtette az előfeltételét annak, hogy a legkomolyabban vett mezőgazdasági munka meginduljon. A gazdasági felügyelőségek irányítása mellett a termelési bizottságok és a komolyan vett földbirtokreform voltak azok a tényezők, melyek úgy eddig, mint most is egyedül voltak alkalmasak és képesek arra, hogy a nagy nehézségekkel megküzdjenek, elhárítsák az akadályokat, és megindulhasson a komoly munka. A gazdasági felügyelők