Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

Kalocsa, 1945. március 25. A KALOCSAI TERMELÉSI BIZOTTSÁG JELENTÉSE A VÉGZETT MUNKÁRÓL Kalocsa m. város Mezőgazdasági és Termelési Bizottságának megalakulásáról és eddigi működéséről mint ezen bizottságok elnöke a következőket jelentem: Március 1-én a régi Mezőgazdasági Bizottság (a továbbiakban MB) itthon levő tagjai foglalkoztak az MB demokratikus újjáalakításával és a termelés megindításával. Felhívta a város vezetőségét, hogy az MB-be a hiányzó 16 tag helyébe újakat hívjon be, figyelemmel arra, hogy az MB a demokratikus szellemnek megfeleljen. A város vezetősége a politikai pártokkal értekezletet tartott és ezen értekezlet választotta, illetve hívta be a hiányzó tagokat. Az újjáalakult MB 29 tagot számlál. Ezekből mezőgazdasági cseléd és napszámos földmunkás 10 tag, gazdasági értelmiségi munkás 3 tag (1 oki. gazda, 1 oki. erdőmérnök, 1 középfokú kép. gazda) törpebirtokos és kisparcellás bérlő 6 tag, kisgazda 5 tag, közép és nagybirtok 3 tag, s hivatalból a gazd. felügyelő és a polgármester. Politikai pártállás szerint: független kisg. 8, kommunista párt 7, nemzeti parasztpárt, polg. dem. párt 3—3, pártonkívüli 6. Az MB csak termelési ügyekkel foglalkozik, és a pártok egymást megértve a fŐ célt, a termelés érdekeit tartják szem előtt. Az MB a 30 000/1945. sz. FM-rendelet értelmében III. 9-én a város vezetőségének, a politikai pártok értekezletének határozatára történt felhívására saját kebeléből megalakította a Termelési Bizottságot, összesen 8 taggal. (Ebben az időben a városi Nemzeti Tanács még nem működött.) A TB tagjai között úgy a politikai pártok, mint az egyes mezőgazdasággal foglalkozó társadalmi osztályok arányosan vannak képviselve.

1 1. A Termelési Bizottság eddigi munkája. a) Katasztert fektetett fel a város határában fekvő összes mezőgazdasági művelés alatt álló földekről; b) az összes mezőgazdasági munkára alkalmas gyalogerőről; c) az összes igaerőről és a tehenekről, mert ezek jármozását is elrendelte a termelés érdekében; d) a traktor és gépi földművelő eszközökről; e) a vetőgépekről; f) a cséplőgépekről stb. 2. Az őszi vetésekről kimutatást készített. 3. Nyilvántartásba vette az elhagyott birtokokat, és ezek nagyobb részét már megművelésre bérbe is adta a f. évre. 4. Légó-házcsoportonként megszervezte azon földtulajdonosok földjeinek megművelését, akiknek igájuk nincs. 5. Az igaerő rendezését folyamatba tette úgy, hogy azoktól, akiknek lovaik eddig