Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

nem voltak, és az orosz Vörös Hadseregtől lóhoz jutottak és földjük nincs, azt elveteti és azon földtulajdonosoknak adja, akiktől a hadsereg lovait elvitte. 6. Részint elhagyott földek igénybevételével, részint az érsekség által felajánlott földterülettel minden olyan családnak, akinek sem földje, sem elegendő kertje nincs, 200—400 D-öles kerti földet juttatott, amelyen a nyári zöldfőzelékféléjét és télre a burgonyáját és babját megtermelheti. 7. Zöldborsó és takarmányrépamag beszerzésével és kereskedők útjáni szétosztásával ezek vetését elősegítette. 8. A helyben tárolt cca. 150 q pétisó és 500 kg kékkő szétosztását elintézte, hogy elsősorban a soványabb földek jussanak műtrágyához, melyek a kisbérlők kezén vannak. A város vezetőségének megértéséből két állandó munkaerőt kapott a TB-os irodahelyiség . . .

2 Olvashatatlan aláírás Tisztázat. — UMKL FM Eln. Főo. 1945—1640. 1 Későbbi rendelkezések szerint a termelési bizottságot a községben működő pártok tagjaiból kellett megalakítani úgy, hogy abban mindegyik párt egyenlő arányban kapjon képviseletet. 2 A továbbiakban a jelentés a helyi problémákat ismerteti. 7 Szentes, 1945. április 3. A CSONGRÁD VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG HELYZETJELENTÉSE Működési területemen az elmúlt hónap folyamán az időjárás a mezőgazdaságra nézve rendkívül kedvező volt. Az idő általában napos, ritkábban borús, eső nem volt, úgyhogy a földek csaknem mindenütt jól bemunkáihatók. Az ünnepek alatt egy-két napon át kisebb-nagyobb szelek voltak. A tavaszi vetések fejlődése szempontjából jelenleg kívánatos volna kiadós, langyos eső. A gazdasági munkálatok a körülményekhez képest a legerőteljesebben folyamatban vannak. A mezőgazdák igen örvendetes módon a legteljesebb mértékben átérzik azt, hogy a demokratikus új Magyarország felépítése és a magyar nép boldogulása a jövőben rendkívüli nagy mértékben függ termőföldjeinknek a legteljesebb mértékben való bemunkálásától. Vármegyei átlagban az őszi vetések után kimaradt és tavaszi bevetésre váró területnek 80%-a körüli rész van eddig felszántva, ami várakozáson felüli teljesítmény, és bizonyítja a vármegye mezőgazdáinak termelési készségét minden körülmények között. A Csongrád vármegyéből a tavasziak alá kimaradt szántóterület nagysága 171 053 kat. hold, amelyből március hó végéig 32 250 kat. hold