Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

IV. KERTI, SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

lódott gyümölcsösök pár esztendőn keresztül igen leromlottak a trágyahiány, a vadkár és egyéb kártevők elszaporodásának következtében. A kisebb terjedelmű gyümölcsösök tulajdonosai is erősen megérezték a háború okozta károkat, s így néhány esztendő szorgalmas munkája szükséges ahhoz, hogy az elhanyagolt növényvédelmi késedelmeket helyrehozhassák. A magas növény védőszer-árak és azoknak nehézkes beszerzése, a több esztendős trágyahiány visszapótlása, a vadak kártétele elleni küzdelem mind megnehezítették az 1947. esztendő gyümölcstermésének sikerét. A szokásos rovari és gabonakártevők megjelenése és pusztítása sem maradt el az év folyamán. A legkomolyabb kártételt azonban a gyümölcstermelésben a bundásbogár okozta, melynek nagymérvű kártételét az elmúlt esztendőkben nem tapasztaltuk. A tömegesen fellépő és aránylag nehezen irtható kártevő ellen a szükséges védekezést a termelők elmulasztották s így vármegyei viszonylatban a gyümölcstermést már virágzásban kb. 60%-ban tette tönkre. A megkötődött és fán maradt gyümölcstermés a szokásos kártevők pusztításának kitéve a rendkívüli aszályos esztendő folyamán sok helyen a szokásos érési időtől eltérően korábban lettek szedhetők, míg a téli alma a hosszú és igen száraz ősz hatására túlértek, és így a tárolást kevésbé bírták ki. A zöldségtermelés vonalán az aszály kártétele még katasztrofálisabb volt. Vármegyénk területén a zöldségtermeléssel főként külterjes szántóföldi zöldségtermeléssel foglalkoznak. így az öntözés lehetősége csak az igen ritkán megtalálható bolgárkertészetekben volt keresztülvihető. Az Ipoly völgyében holdszám termesztett télikáposzta-területek kivétel nélkül a legminimálisabb hozamot adták a termelőknek. A fent ismertetett kertészeti problémák nagy része megoldás alatt áll, de a gyümölcstermelés érdekében legfontosabb lépés lenne sürgősen egy olyan faiskolát létesíteni, melynek termékei kimondottan a vármegyénkben lenne felhasználva. A gazdák részéről a telepítési kedv megvan, de szükség lenne részükre olcsó és jó minőségű oltványok biztosítása. Milos László áll. gazdasági felügyelő, h. hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734.