Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

IV. KERTI, SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

179 Sátoraljaújhely, 1948. (h. n.) A vármegye területének 1,7%-a, azaz 5327 kat. hold kert és 2,7%-a, azaz 8164 kat. hold szőlő. a) Szántóföldi konyhakertészet: a vármegye területén főképpen a nagyobb piacokhoz és ipartelepekhez közelebb fekvő községek foglalkoznak kerti vetemények termesztésével. A megye székhelyéhez közel eső ilyen községek egy része a Bodrogköz egy részével együtt lecsatoltatott az ország testéből. Említésre méltó zöldségtermesztő községeink: Bodroghalász, hol sárgarépát és petrezselymet, valamint Vajdácska, ahol sok uborkát és káposztát termelnek. Nagymértékben fellendült a zöldségtermesztés a Sárospatak községben létesült konzervgyár üzemének kibővítése óta, aminek következtében nagyarányú paradicsomtermesztés fejlődött ki. b) Gyümölcstermesztés: a vármegye területén a gyümölcstermelés az 1940-es évekig mellőzött és elhanyagolt művelési ág volt. A gyümölcstermesztést nem tekintették hasznot hajtó foglalkozásnak, inkább csak házi szükségletre termeltek, nem pedig kereskedelemre. A fák gondozása és védelme ismeretlen fogalmak voltak. Ujabban azonban a Bodrogközön és Tokaj-Hegyalján nagyobb kedv és szorgalom mutatkozott a gyümölcstermesztésben. Bodrogközön, Lácán, Zemplénagárdon és Tiszakarádon, a Hegyalján Erdőbényén, Erdőhorvátiban, Tolcsván, Mádon, Monokon, Bodrogkeresztúron, Bodrogolasziban és Vilyvitányban létesültek jól kezelt nagyobb gyümölcsösök. Kisebb jelentőségű gyümölcsösök vannak még Révleányváron, Ricse és Cigánd községekben. Legújabb telepítésű gyümölcsösök Hernádnémetiben, Sárospatakon és Tarcalon vannak. Nagymértékben pusztított a gyümölcsösökben a kaliforniai pajzstetü, a terméseredményeket pedig csökkentette a bundásbogár, az aszály és a megfelelő permetezés, fakezelés hiánya. A vármegyének úgy a hegyvidéke, de Bodrogköze, valamint a Tisza és Sajó völgyei úgy talaj, mint éghajlati viszonyaiknál fogva kiválóan alkalmasak gyümölcstermesztésre. A bodrogközi jonatánalma, a tolcsvai szilva, a bodrogkeresztúri őszibarack, a tarcali kajszi, cseresznye, dió, mandula stb. szín, íz, zamat és illatban utolérhetetlen Minden adottság megvan tehát arra, hogy a gyümölcstermesztés nívója a szőlő mellett emeltessék. Nagy hiba, hogy gyümölcsfacsemete beszerzése alig lehetséges és még évek szükségesek ahhoz, hogy e téren a termelés a szükségletet elérhesse. c) Szőlészet: a vármegyének Tokajtól, illetőleg Legyesbényétől Szerencsen és Sátoraljaújhelyig terjedő részét a világhírű Tokaj-Hegyalja foglalja el, mely kitűnő zamatú boraival világmárka és legyőzhetetlen. A tokaj-hegyaljai történelmi borvidék szőlő- és bortermelését a Sátoraljaújhelyi Szőlészeti és Borászati Felügyelőség irányítja. Az 1947-es évben a termés úgy mennyiség, mint minőség tekintetében kielégítő