Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

IV. KERTI, SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

Esztergom, 1948. március 31. A vármegye esztergomi és tatai járásában és a gesztesi járás déli részén a gazdák a szőlőtermesztéssel is foglalkoznak. Neszmély, Dunaalmás, valamint Császár, Vérteskethely, Ete, Ászár községek határában termelt borok minőségileg is kiválóak. Az utóbbiak a monori borvidékhez közel esnek, és hasonló jellegű és értékű bort adnak. A szőlőtermelő borvidéken szép és jól jövedelmező gyümölcstermesztés is folyik. A Nyergesújfalu marótpusztai

1 nagy 16 000 gyümölcsfából álló gyümölcsös a szakszerűtlen kezelés és permetezőszer hiányában leromlott. A tatai járás több községében is elég intenzív a gyümölcstermesztés. A vármegye többi részének gyümölcstermesztése inkább csak a házi szükséglet fedezését szolgálja. A kártevők is igen elszaporodtak a szükséges permetezőszerek és szaktudás hiányában. Igen nagy fontosságú volna a vármegye gazdaközönségét olcsó, minél nagyobb mennyiségű minőségi gyümölcsfacsemetével ellátni. Morvay Antal gazdasági felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 1 Helyesen: pusztamaród. 178 Balassagyarmat, 1948. március 30. A NÓGRÁD-HONT VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE A kertészet a mezőgazdasághoz hasonlóan minden vonatkozásban egy káros, aszályos esztendőt könyvelt el. Röviden jellemezve az esztendőt megállapíthatjuk, hogy abnormikus volt, mert a legfontosabb tavaszi hónapokban a termőtalaj teljesen csapadéktalan maradt. A gyümölcstermelés vonalán észlelt hibák az alábbiak voltak. Az értékes és nagyobb terjedelmű gyümölcsösök szövetkezeti kezelésbe kerültek, mely szövetkezetnél hiányzott a megfelelő szakember (szaktudás) és nem volt képes a szövetkezet elég rugalmasan a termelést átállítani. A több éven keresztül elhányago-