Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
IV. KERTI, SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTÉS
termelési költségeiknek elenyésző hányadát (5—10%-át) sem kapták meg terményükért, és így képtelenek voltak a drága védőszereket megvásárolni, másrészt pedig a védőszergyárak a háborús pusztulás következtében kapacitásukban erősen csökkentek, úgyhogy az exportminőséget termelő gyümölcsfaállomány védelmére sem képesek elegendő védőszert gyártani. 2 A rossz árak nagymértékben járultak hozzá a termelői kedv csökkenéséhez, és így végeredményben a telepítések és a védekezés elmaradásához. 3. Földreform hatása a faállományra A földreform végrehajtása következtében elsősorban az exportra termelő gyümölcsösöket osztották fel, miután elsősorban ezek érték el a birtokhatár értékét. Ennek következtében gyakorlatlan, tőkeszegény és hitelképtelen új birtokosok léptek a legtöbb tőkét felvevő, a legnagyobb szaktudást igénylő, a legintenzívebb megművelést kívánó gyümölcsösök birtokába. Az a törekvés, hogy a földreform során felosztott gyümölcsösökbe földmívesszövetkezeteket szervezve, azokat újra exportminőséget termelni képes nagyüzemekké egyesítsék, egyelőre még nem járt a kellő sikerrel. 4. Újjáépítési, pótlási tevékenység és tervek Ezekből következik, hogy az újjáépítési, illetve pótlási tevékenység mind a szakközigazgatás vonalán, mind pedig az érdekképviselet tevékenységében elsősorban arra irányul, hogy a meglevő gyümölcsösöket megmentsék, és ezeket a gyümölcsösöket újra karba helyezzék. A gyümölcsösökben fekvő tőke az exportminőséget termő fákban mintegy 1—2 milüárd forintra, a spontán termő fákban pedig mintegy 12 milliárd forintra becsülhető. A folyó évben az elhanyagoltság miatt elmaradt termés értéke mintegy 100 millió forintra, a tőke állagának hanyatlásában kifejeződött veszteség a tőkeérték 15%-ában jelentkezik. Magában a terméseredményben ily nagy különbségek nem láthatók, mert a spontán termő gyümölcsös sem termésmennyiségben, sem minőségben — éppen extenzivitása miatt — nem mutatott nagy eltérést. Az ez évi fánkénti átlagtermés 3—3,2 kg-ra becsülhető. Igen nagy azonban a hanyatlás a minőség tekintetében. Míg 1940—43. években átlagában pl. az exportminőségű alma 4500 vagon tett ki, f. évben ily minőségű almatermés 200—250 vagonra becsülhető ... 3 Másolat. — UMKL Magyar Szőlősgazdák és Gyümölcstermelők Országos Egyesülete r. i. 1 Az FM Szőlészeti és Borászati Ügyosztálya részéről kibocsátott kérdőívről van szó, amely a szőlők és gyümölcsösök helyzetének felmérésére tartalmazott előírásokat. 2 A korabeli jelentések szerint a védőszerek hiánya következtében évenként 100 millió Ft veszteség érte gyümölcsfaállományunkat. 3 A felmérés a továbbiakban a termésmennyiséget és az árakat taglalja igen részletesen.
