Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
IV. KERTI, SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTÉS
megértéssel mérlegeli. Meggyőződésünk az is, hogy a t. Főtanács mérlegeli, miszerint mezőgazdasági államunk nemzeti jövedelme túlnyomó részben mezőgazdasági eredetű, méltányos tehát, ha ez a jelentős termelési ág, melyből a mezőgazdasági lakosságunk mintegy 28%-a él, megfelelő támogatást is kap az újraépítés során. Hisszük azt is, hogy a t. Főtanács átérzi a felelősséget, mely a pusztuló, szokatlanul nagy érték sürgős megmentéséért nemcsak a birtokosokat, nemcsak a termelői érdekképviseletet és a szakközigazgatást, hanem minden e tekintetben intézkedésre hivatottat egyformán terhel s bízunk abban, hogy e felelősséget átérezve, indokainkat méltányolva, teljes megértéssel siet támogatásunkra. E bizalommal eltelve ajánljuk kérésünket a t. Főtanács bölcs elbírálásába. Másolat. — UMKL Magyar Szőlősgazdák és Gyümölcstermelők Országos Egyesülete r. i. A Magyar Szőlősgazdák és Gyümölcstermelők Országos Egyesülete a Magyar Szőlősgazdák és Hegyközségek Országos Egyesületének és a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének fúziójából alakult meg. Ez volt a hegyközségi szervezet érdekképviseleti csúcsszerve. 167 Budapest, 1946. december 3. A MAGYAR SZŐLŐSGAZDÁK ÉS GYÜMÖLCSTERMELÖK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK A GYÜMÖLCSÖSÖK HELYZETÉT ÁTTEKINTŐ FELMÉRÉSE 1. Háború utáni helyzet, a) Általános jellemzés A kérdőív 1 feltett kérdéseire szabatos választ adni nem lehet, mert a háború előtti statisztikai feljegyzéseink az egyesületet ért bombatámadás következtében megsemmisültek és csupán csak azok a biztos statisztikai adatok maradtak fenn, amelyek valamely statisztikai évkönyvben, vagy folyóiratban közzétéve utólag is hozzáférhetők maradtak. A megsemmisült adatokat csak becslésszerűen lehet pótolni. Kiindulási alap az 1935. évi összeírás, mely az eddig megjelent legpontosabb gyümölcsös statisztika az országban, amely nemcsak a gyümölcsösökben gyümölcsösként kezelt faállományt, hanem a házi kertekben álló fákat is figyelembe vette. Az évi telepítés ezekben az időkben 6—8%-ot, a pusztulás 3—4%-ot tett ki. Az 1940. évi hivatalos statisztika e számokat igazolva, mintegy 39 millió fát állapított meg. A fokozott telepítő éveket az árvizes, fagyos stb. évek erősen ellensúlyozták. Igen súlyos volt az 1938—39. évi tél, az 1940. évi árvíz, az 1941—42. évi tél, amely nemcsak fagykárt, de hihetetlen mértékű nyúlkárt is okozott. Az árvíz következtében a szilvafaállomány mintegy 15%-a, a fagy- és vízkár következtében a kajsziállomány mintegy 25%-a
