Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

kon levő mezőgazdasági munkások (cselédek) helyükön maradjanak és folytassák termelőmunkájukat. Az elhagyott birtokterületből elsősorban a rajta élő cselédség igényelhet haszonbérbe annyi földet, amennyit a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával meg tud művelni. Az uradalmak művelésre alkalmas területének ama részét, amelyet a gazdaságban foglalkoztatott cselédség nem képes megművelni, az arra vállalkozóknak kishaszonbérletek formájában kell művelésre kiadni, akik az eredményesebb munka érdekében társulhatnak és kishaszonbérlő szövetkezetbe tömörülhetnek. A haszonbérlés rövid lejáratú és mindössze a termés betakarításáig tart.

1 17. A haszonbéreket, tekintettel a gazdasági nehézségekre és a hiányos felszerelés következtében előrelátható alacsony terméshozamra, olyan méltányos összegben (a termésmennyiség bizonyos százalékában) kell megállapítani, hogy ne legyen akadálya, ellenkezőleg serkentője legyen a haszonbérlés útján való földmívelésnek. 18. Ugyanezen szempontok irányadók azokon a sváb volksbundista birtokokon is, amelyeken a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzése nincs biztosítva. 19. Sem a gazdátlanul hagyott, sem a sváb volksbundista birtokokon való haszonbérlés semmi vonatkozásban nem érinti az előkészületben levő földreformot, és igény támasztására nem jogosít.

2 20. A termelési bizottságoknak abból az elvből kell kiindulni, hogy a termelés kötelező. Aki tehát földjét akár hanyagságból, akár rosszindulatból meg nem műveli, annak a birtokát közmunka igénybevételével kell megműveltetni. Ebben az esetben a termést a község (város) közélelmezési alapja javára kell fordítani. 21. Azok a mezőgazdasági munkások (cselédek és kisparasztok), akik a tavaszi mezőgazdasági munkák során becsületes munkájukkal tanújelét adják gazdasági képességüknek és szorgalmuknak, az előkészületben levő földreform során előnyben részesülnek. 22. Jelen rendelet végrehajtásában és a fenti pontokban összefoglalt termelési irányelvek gyakorlati megvalósításában a mezőgazdasági kamaráknak és szerveiknek, a munkák szervezése és ellenőrzése terén pedig a nemzeti bizottságoknak fontos szerepet kell vállalniok. Az idei termés biztosítására irányuló erőfeszítésekbe nekik is minden erejükkel minél hathatósabban bele kell kapcsolódniuk. 23. Jelen rendelet végrehajtásáértés a bennfoglalt irányelvek gyakorlati megvalósításáért a felelősség a törvényhatóság vezetőire (alispán, polgármester) hárul. 24. Kötelezem a törvényhatóságok vezetőit, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészületeiről és menetéről 10 naponként hozzám kimerítő jelentést tegyenek. Egyben utasítom, hogy ezen rendeletemet a legrövidebb idő alatt a legszélesebb körben hozzák törvényhatóságuk területén a lakosság tudomására. Nagy Imre s. k. földművelésügyi miniszter Nyomtatott. — Magyar Közlöny, 1945/5. R. sz.: 30 300/1945. FM.