Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

Ezt az igen fontos utasításokat tartalmazó rendelkezést, amely a legjelentősebb FM-rendelet volt a kormány debreceni időszakából, minden megye alispánja, gazdasági felügyelősége, a községi elöljáróságok, úgyszintén a kerületi mezőgazdasági kamarák is megkapták. A rendelet által életre hívott termelési bizottságoknak döntő szerepük volt 1945-ben a háborútól feldúlt országban a termelésnek és a termelés feltételeinek a megteremtésében. A bizottságok 1945 első felében a parasztság önsegélyszervezetének funkcióit töltötték be, és a rendkívüli helyzet diktálta feladatokat sikeresen látták el. Az általános igazgatás és a földmüvelésügyi munkairányitás helyreállításával szerepük csökkent. 1 A gazdátlanul maradt nagybirtokok megművelése halaszthatatlan feladat volt, de mivel a föld" reform-rendelet még nem jelent meg, az illetékesek átmenetileg haszonbérlet formájában vélték ezt a sorsdöntő kérdést megoldani. - A haszonbérlet később több helyen okozott problémát a földosztás során. 2 Debrecen, 1945. január 25. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER FELHÍVÁSA A PARASZTSÁGHOZ A TERMELÉS MEGINDÍTÁSÁRA A magyar földön a háború szörnyű vihara szántott végig. A pusztítás [a] föld népét és a magyar mezőgazdaságot sújtotta legjobban. Ez a háború azonban nemcsak pusztítást és gyászt hozott számunkra, hanem szabadságot és reményt sorsunk jobbrafordulására. Politikai szabadságunk lehetővé teszi számunkra, hogy a jövőben magunk döntsünk sorsunk fölött. Évszázados álmunk, a földreform a megvalósulás küszöbén áll. A magyar újjászületés egyetlen feltétele a munka. A több és jobb munkával újjáépíthetjük mindazt, ami elpusztult és biztosíthatjuk a jövőt. A magyar föld nagy része megműveletlenül tekint reánk, leendő új gazdáira, és terméket nyitó munkánkat várja. Ha megmunkáljuk és bevetjük a magyar földet, barázdáiból az élet tekint felénk. A mindennapi kenyeret fogja számunkra megérlelni. Ha elhanyagoljuk, a halál és éhínség fog hazánkra újabb szenvedést hozni. A magyar parasztság a mai nehéz viszonyok között sem lehet hűtlen a földhöz, és annak megművelését most fokozott mértékben kell elvégeznie. Hazánk sorsa, politikai és gazdasági életünk egyaránt attól függ, termelünk-e az elkövetkező évben eleget. Ne várjon hát senki biztatást vagy kényszert a termelőmunkára, hanem saját maga, családja és a nemzet érdekében szívvel-lélekkel, minden ereje megfeszítésével végezze a termelőmunkát. Az igaerő hiánya arra kényszerít bennünket, hogy a kézi munkateljesítményt a lehetőség határáig fokozzuk. Azok a munkások, akik a múltban bármilyen szegődményes munkát vállaltak, igyekezzenek a folyó évre is elszegődni, és a szolgálati helyükön a munkát becsülettel végezni. A munkaadók a múltban foglalkoztatott munkásaiknak biztosítanak ez évben is munkalehetőséget, és szegődményes munkásaikat ne bocsássák el. A gazdáknak a rendelkezésre álló igaerőt a tavaszi munkák során községenként