Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

bizottság figyelemmel tartozik lenni arra, hogy mindama gazdasági munkálatok, melyek kézi erővel is elvégezhetők, még annak a gazdálkodónak a földjén is kézzel végeztessenek, akinek egyébként állati, illetve gépi munkaerő fölös mértékben áll rendelkezésre. Az ily módon felszabaduló gépi- és igaerő máshol hasznosítható. 11. Amennyiben a gazdasági munkálatok elvégzésének biztosítása úgy kívánja, az elöljáróság (polgármester) esetenként a vasárnapi munkaszünetet is felfüggesztheti. 12. A tavasszal megművelésre váró vetésterület termény szerinti megoszlásánál a rendelkezésre álló vetőmagkészleten kívül a következőkre kell tekintettel lenni: a) már most nyilvánvaló, hogy a tavaszi búza vetőmagból olyan elenyésző mennyiség áll rendelkezésre, hogy az elmaradt őszi búzavetéseket is csak kis hányadában pótolja. A tervben tehát eleve gondoskodni kell arról, hogy az elmaradt búzavetéseket más termény — árpa, tengeri, burgonya, borsó stb. — termelésével pótolják; b) a sertésállomány nagyarányú csökkenése következtében számolni kell azzal, hogy a lakosság zsírszükségletének fedezésében hiány fog mutatkozni. Fel kell tehát hívni a gazdákat arra, hogy tartsák fenn, de ha lehetséges még növeljék is az olajos magvakkal, elsősorban a napraforgóval bevetett területet; c) tekintettel a lakosságnak textilárukkal való ellátása terén fennálló rendkívül nagy nehézségekre, valamint a kender- és lenfeldolgozó üzemek nyersanyaghiányára, a termelési bizottságoknak szorgalmazniuk kell a rostnövények (kender, len) fokozottabb termelését ott, ahol annak előfeltételei megvannak; d) azokban a községekben, ahol nagy igaerő-, gép- és üzemanyaghiány mellett megfelelő számú emberi munkaerő áll rendelkezésre, a szántást igénylő növények termesztése helyett olyan termények fokozottabb termelését kell tervbe venni, mint pl. a burgonya, amelynél a talaj-előkészítést megfelelő munkaerő mozgósítása útján ásással, illetőleg kapálással is el lehet végezni. 13. Minden községben a termelési bizottság a rendelkezésre álló emberi, gép- és igaerő legcélszerűbb és leggazdaságosabb kihasználása érdekében az elvégzendő munkák sorrendjére ún. termelési naptárt állít össze, hogy az erők szét ne forgácsolódjanak, hanem minden munkáskezet, gépet és igát mindig a soron levő feladat elvégzésére összpontosíthasson. Erre annál nagyobb szükség van, mert a rendelkezésre álló csekély erőkkel a különböző mezőgazdasági munkák egyidőben való elvégzése lehetetlen. 14. A termelési bizottságoknak oda kell hatniok, hogy a különböző ipari növények termelésére állandóan berendezett gazdaságok (dohány, hagyma, cukorrépa, rizs, szőlő és egyéb kertgazdaságok, valamint gyümölcsösök) a lehetőséghez képest tovább folytathassák termelésüket. 15. Az elhagyott tanyai és uradalmi birtokok vezetésére a községi termelési bizottság haladéktalanul gondnokot rendel ki, aki vezeti a gazdaság ügyeit, és a termelési bizottsággal szemben minden ténykedésért felelősséggel tartozik. 16. A termelési bizottságok feladata gondoskodni arról is, hogy a község határában levő gazdátlanul hagyott nagybirtokok és uradalmak művelésre alkalmas területei is megműveltessenek. A kirendelt gondnokok segítségével oda kell hatni, hogy a birto-