Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

magkészleteknek, továbbá az emberi, állati és gépi munkaerőnek a teljesítőképesség határáig való fokozásával lehet biztosítani. 4. A termelési terv összeállításánál számba kell venni a határban megművelésre váró földeket és minőség szerint osztályozni kell, azzal a céllal, hogy elsősorban azokon a földeken kell a munkát megkezdeni, amelyek a legjobb termést ígérik. 5. A rendkívüli nehéz viszonyokra, de főképpen a lecsökkent jószágállományra való tekintettel, a rendelkezésre álló igaerőt a kölcsönös segítség elve alapján úgy kell beosztani és felhasználni, hogy azoknak a földjei is megműveltessenek, akik saját erejükből nem tudják elvégezni a tavaszi szántást-vetést. Kölcsön igáért a helyi viszonyoknak megfelelően méltányos díjazás állapítható meg, de úgy, hogy az későbbi időpontban, a termés betakarításakor is megfizethető legyen. Az igakölcsönzésnél tekintettel kell lenni arra, hogy elsősorban az igaerő tulajdonosának a földje művelendő meg. Ha az igaerő-tulajdonos az igaerő-kölcsönzést megtagadná, a termelési bizottság a szükséges igaerőt kirendeli a kijelölt munkák elvégzésére. 6. Az 5. pontban kifejtett irányelvek vonatkoznak a helyben rendelkezésre álló mezőgazdasági felszerelésekre, kocsikra, szerszámokra és gépekre (traktor stb.) is. 7. Számba kell venni a különböző termények, takarmányfélék, olajos és rostnövények terén rendelkezésre álló vetőmagkészleteket és gondoskodni kell megfelelő elosztásukról, a lehetőséghez képest tekintetbe véve a gazdák kívánságait, hogy mit óhajtanak termelni. Azokat a gazdákat, akik fölös vetőmagmennyiséggel rendelkeznek, fel kell szólítani, hogy vetőmagkészletüket a hiányt szenvedők számára kölcsönképen, természetbeni visszaszolgáltatás, avagy a helyi viszonyok alapján megállapított méltányos árak mellett és utólagos fizetés lehetőségének kikötésével ajánlják fel. Amennyiben ez nem történne meg, a termelési bizottság hasonló feltételek mellett a szükséges vetőmagmennyiséget kényszerítő rendszabályok alkalmazásával is igénybe veheti. 8. Amennyiben valamely községben akár vetőmagban, akár emberi, állati vagy gépi munkaerőben a saját termőterület megműveléséhez szükséges mennyiségen felül felesleg mutatkoznék, a termelési bizottság tartozik ezt haladéktalanul a járási főszolgabírónak, illetőleg a mellette működő járási termelési bizottságnak jelenteni. Ugyanígy tartoznak eljárni azok a községi termelési bizottságok is, ahol a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzéséhez szükséges vetőmagban, felszerelésben, munkaés igaerőben hiány mutatkozik, hogy a másutt feleslegben levő erőforrásokat megfelelő anyagi ellenszolgáltatás fejében kellő időben rendelkezésükre bocsáthassák. 9. Nagy súly helyezendő a tavaszi munkák kézierő-szükségletének biztosítására. A mezőgazdasági munkák elvégzésére az elöljáróság a nem foglalkoztatott munkaképes lakosság közül bárkit kirendelhet, a helyi viszonyoknak és szokásoknak megfelelően természetbeni vagy pénzbeni térítés ellenében avagy kölcsönösségi alapon. A munkák elvégzésének biztosítása érdekében, ha ennek szükségessége fennáll, más rendszabályok (szomszédos vagy távolabbi községekbe avagy elhagyott uradalmak és tanyai birtokra való vezénylés) is foganatosíthatók. 10. Az állati és gépi munkaerőben fennálló hiányra való tekintettel, a termelési