Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

kizárólagosan nagyüzemi termesztési ágnak tekintették. A magtermesztés terén sincs okunk attól tartani, hogy az új birtokpolitikai megoszlás mellett ez a termelési ág sorvadásra vagy éppen pusztulásra volna ítélve. Feltétlenül szükséges azonban, hogy a kisés törpebirtokosok eredményes termelésének előfeltételei úgy terméstechnikai, mint közgazdasági vonalon megfelelően biztosíttassanak. A magyar magtermesztés ma válsággal küzd. Bár a magtermeltetés iránt még mindig mutatkozik érdeklődés és a termeltető vállalatok azt jelenthetik, hogy a termelési szerződések kihelyezése nehézségbe nem ütközik, nem téveszthető szem elől, hogy a termelésre jelentkezők nem azonosak a korábbi termelőkkel. Az új jelentkezők legtöbbje a magtermesztés múltban hirdetett előnyeinek hatására kíván foglalkozni a termesztéssel, tapasztalatokkal nem rendelkezik, és mint ilyenek, csak bizonyos idő elteltével és csak részben kapcsolódnak be valósággal a magtermesztésbe. Azok a termelők pedig, akik már a háborút megelőzően is termeltek, valamint azok is, akik az elmúlt években szereztek tapasztalatokat, ezektől elkedvetlenedve nagyrészt visszavonultak a magtermesztésből és más termesztési ágakban gyümölcsöztetik tudásukat. Ha tehát nem sietünk a termelők segítségére és nem sikerül eredményes termesztés előfeltételeit minden vonalon megteremteni, végül is elfogynak azok, akik ma még új kísérletezőkként jelentkeznek, és nem fogjuk tudni valóra váltani a hároméves gazdasági tervnek a magtermesztés kiterjesztésére irányuló elgondolásait. A termeléstechnika vonalán a magtermesztés eredményesebbé tétele érdekében a következő intézkedések sürgős megtétele szükséges: 1. A magtermesztés nem nélkülözheti a műtrágyák és különösképpen a magkötés szempontjából fontos szuperfoszfát alkalmazását, melynek termésfokozó hatása érthetően a legjobban éppen a magtermesztésben érvényesül. Sőt a magtermesztést követő, búzában érvényesülő utóhatása folytán a magtermesztésnek adott műtrágya még a múlt évihez hasonló túl száraz időjárás esetén sem vész kárba. 2. Kézi tolókapák és sima művelésre alkalmas fogatos lókapák a vetési tenyészidő alatti ápolási munkálatainak idejében és minél gyakoribb alkalmazását teszik lehetővé. Ezáltal a terméshozam biztosabbá válik, és a munkás testi ereje sincs túlzottan igénybe véve. 3. Fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy a magtermés, elsősorban a borsó, aratás után azonnal csépelhető legyen. Ehhez minden legalább 50 hold borsót termelő község részére 1 — 1 borsócséplő tárcsa felszerelés juttatása kívánatos. Ma a gazdasági magvak cséplésére a legtöbb esetben csak a gabonatermés elcséplése után kerülhet sor, ami nemcsak a korai export előnyeinek kihasználását nehezíti meg, de pl. a borsózsizsik kártétele szempontjából is szinte felbecsülhetetlen hátrányt jelent. Feltétlenül szükséges továbbá a bércséplési díjaknak a gabonacséplési díjhoz hasonló szabályozása, mert szabad egyezkedés mellett ezeket a különleges terményeket a bércséplők rendszerint csak túlzottan magas bér ellenében vállalják el cséplésre. 4. A borsó, lencse és bükköny minőségének biztosítása és a tisztítási hulladék,valamint tisztítási költség csökkentése érdekében a zsizsiktelenítő gázkamrák számának mielőbbi erős szaporítása szükséges. Az említett magvak termesztésének egyik leg-