Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

trágya létesítésére és edafonnal

1 való trágyázási eljárásoknak a lehetőségére nézve végezzen kísérleteket. Műtrágyáé!látás címén 6 600 000 forintot ruháztunk be, mely összeggel 145 100 q szuperfoszfát-mennyiség felhasználásától remélhető terméstöbblet mintegy 218 000 q búzában értékesíthető. Sokszorosított. — UMKL Orsz. Földműv. Tan. 1/2. A tájékoztatót az Országos Földmüvelésügyi Tanács 1948. március 11-i ülésén —• amikor Dobi István elnökölt— vitatták meg. A napirendre vonatkozólag Zalányi Andor miniszteri tanácsos, az FM Agrárpolitikai Ügyosztály vezetője referált. Az előadó szerint: „A hároméves terv végrehajtásának megkezdése után fél esztendővel meg lehet állapítani, hogy szerencsés volt az az összeállítás, amelyet a koalíciós pártok az egyes címek dotálására elfogadtak.'''' Az ülésre készített minisztériumi tájékoztató részletesen foglalkozik a mezőgazdaság egyes ágazatainak beruházásaival. A gépesítés, a szőlő- és gyümölcstermesztés, az állattenyésztés, a mezőgazdasági ipari üzemek és a szövetkezetek fejlesztésére vonatkozó részt a megfelelő fejezetekben közöljük. (Lásd 157., 181., 257., 274. és 423. sz. dokumentumokat.) 1 Edafon a talajban élő, főleg mikroszkopikus növényi és állati szervezetek összessége. 121 Budapest, 1948. március 11. AZ ORSZÁGOS FÖLDMŰVELÉSÜGYI TANÁCS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE A MAGTERMELÉS HELYZETÉRŐL ÉS A FELADATOKRÓL A háborút megelőzően a szántóterületnek cca. 3%-án mintegy 300 000 holdon folyt a konyhakerti- és gazdasági magvak termesztése. A magyar magtermesztés közgazdasági jelentősége mégis rendkívül nagy volt. A magyar magexport évenkint 7 millió dollár értékű nemes valutához juttatta az országot és legalább ugyanilyen értéket képviselt az itthon felhasznált vetőmag, amelyért hazai termesztés hiányában nemes valutát kellett volna külföldre kifizetni. További rendkívüli jelentősége volt a magtermesztésnek a munkaalkalmak biztosítása és a talajtápanyag gazdagítása. Kísérletekkel bizonyítottan 1,5—2 q terméstöbblet jelentkezett a kalászosokban a pillangós virágú növények magtermesztése után. A háborút megelőzően a magtermesztés túlnyomókig a közép- és nagybirtokokon folyt, bár egyes törekvő kisgazdák már akkor bekapcsolódtak a termesztésbe és bebizonyították, hogy a kisbirtok a legigényesebb magvak termesztésére is teljes mértékben alkalmas. A cukorrépa-termesztés nagy sikere igazolja, hogy a szükséges előfeltételek biztosítása esetén a kis- és törpebirtokos parasztság kész és képes olyan növények termesztését is sikeresen vállalni, melyeknek termesztését korábban kifejezetten és csaknem