Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

Az általánosan elég gyenge terméseredményeknek okai voltak elsősorban a tavaszi és nyári száraz, meleg, forró aszályos időjárás, de nagymértékben hozzájárult az igaerő hiánya következtében a hiányos talajmunka és a háború miatt nagyon lecsappant haszonállat-állomány folytán előállt trágyahiány. A terméseredmények fokozásához az alábbi feltételek lennének szükségesek: 1. az istállótrágya helyes kezelése, 2. nagyobb mennyiségű szerves (istálló-, zöld-) és műtrágya, 3. pillangós takarmánynövények — különösen a lucerna — termelésének fokozottabb felkarolása, 4. okszerű vetésforgó (gyökérforgó) alkalmazása, 5. a talaj vízgazdálkodását szem előtt tartó talajművelés, 6. tagosítás. A gyenge termés miatt az őszi kalászosokból, búzából és rozsból nagyfokú vetőmaghiány állott elő, főként az újgazdáknál és a f. évben a megyébe hozott telepeseknél, akik közül több a folyó évben még nem aratott. Fenti körülmények folytán az őszi vetőmagakciók: minőségi és ínséges (készpénzes és kölcsön) iránt nagy érdeklődés mutatkozott. A minőségi akció keretében kiosztásra került: búza 3249 q, rozs 1374 q, őszi árpa 438 q. Az ínséges vetőmagakcióban pedig kiosztatott: búza 5896 q, rozs 674 q. A száraz szeptemberi időjárás az őszi vetésekre kedvezőtlen volt, azért eleinte a talajelőkészítési és vetési munkák nagyon vontatottan haladtak. Október hó folyamán több csapadék hullott, melyre ezen munkálatok is erőteljesen megindultak. A novemberi kedvező időjárás és a vetőmagakciókban kiosztott nagy mennyiségű búza- és rozsvetőmag nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy sikerült az előírt őszi vetésterületet elérni, sőt még valamivel túlhaladni (+ 56 200 kat. hold). A korai őszi vetések jól keltek, megerősödtek és az évszakhoz aránylag hosszú őszi enyhe időjárás következtében még a kései vetések is szépen fejlődtek. A decemberi száraz fagyok azonban a hótakaró nélküli kései vetésekben előreláthatólag számottevő károkat okozhattak. Az ipari növények közül a vármegyében számottevő területen a napraforgót termesztették, melynek termelését nemcsak a kötelező termelési rendelkezés, hanem az a körülmény is fokozza, hogy zsírhiányban az étolaj is nagy szerepet játszott az élelmezés szempontjából. A cukorrépa termesztését az 1946. évben erősen, fokozottan felkarolták a gazdák, sokan a kisgazdák közül olyanok is termeltek, akik azelőtti években nem foglalkoztak termesztésével, és jóllehet a kevés esetet kivéve a terméseredmény belőle csak közepes vagy gyengébb volt, mégis a szerződésileg termelt és leszállított cukorrépa mázsánkénti 3 kg cukor, nyersszelet, szárított szelet, melasz mellett a cukorrépa termelése a gazdának az összes szántóföldi növénye között a legjövedelmezőbb volt. A vármegye gyümölcstermesztése néhány község kivételével nem jelentős, inkább csak a gazda, illetve a gyümölcsös tulajdonosa saját családja házi szükségletének a fe-