Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

dezésére szolgál. Kívánatos volna a gazdaközönségnek minél nagyobb mennyiségű minó'ségi gyümölcsfacsemetét kiosztani. A kártevők óriási mértékben elszaporodtak, védekezés és védekezőszerek hiányában. A szántóföldi zöldségtermesztéssel—néhány nagyobb gazdaságtól eltekintve — inkább csak a bolgárkertészetekben foglalkoznak a városok mellett és az ipari (bánya) vidékek környékén. Ezen kertészetek zöldségtermesztése is csak helyi, illetve a szomszédos város (községek) ipartelepek lakossága szükségletének a kielégítését szolgálják. A mezőgazdasági ipar képviselője: a Komárom vármegyei részen a gesztesi és tatai járásokban 4 szeszgyár, melyek közül tudtommal csak egy volt üzemben az elmúlt évben, és az is csak igen rövid ideig. Morvay Antal várni. áll. gazd. felügyelő Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1947—10—200 350. A jelentéshez a felügyelő nagy gondossággal összeállított kimutatást mellékelt, amelyben a megye 341 209 kat. hold szántóterületének művelési ágak szerinti helyzetét tekinti át. 105 Nyíregyháza, 1947. (h. n.) A SZABOLCS VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE A mezőgazdasági termelés, különös tekintettel a különböző talajviszonyokra, igen változó, és majdnem minden termesztett kultúrnövény megtalálható. Az 1946. év időjárás szempontjából igen kedvezőtlen volt a szántóföldi növénytermelés. 1946. évben általában a mezőgazdasági munkálatokat a gazdák jókor meg tudták kezdeni. Bár idejében földbe kerültek a termények, azonban igen lassan, roszszul és egyenlőtlenül keltek a tavaszi vetemények. Az őszi kalászosok is igen megsínylették a száraz tavaszt és főleg a rozsok voltak nagyon gyengék. A május hó második felében leesett bőségesebb csapadék valamelyest segített a kalászosokon, főleg a búzák fejlődtek igen sokat, míg a rozsokon és az őszi árpán már ez a csapadékmennyiség sem tudott segíteni, és főleg a rozsok bokrosodása volt igen gyenge. A tavaszi kalászosok és kapások igen szépen fejlődésnek indultak májusban és a nyár elején, azonban a forró és eső nélküli augusztus és szeptember teljesen tönkretette a terméseredményeket. Ezen nagy szárazságot főleg a kapások sínylették meg, aminek következtében a burgonyatermés a normális évek átlagának majdnem egyharmadára süllyedt. A takarmánynövények, amelyek Szabolcs vármegyében amúgy is a szántóföldi nö-