Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS
A kora tavaszi enyhe idő hatására az őszi vetések erőteljes fejlődésnek indultak, és a gyengébb vetések is már március hó folyamán sokat javultak. A tavaszi szántási, talajelőkészítési és vetési munkálatok március elején vették kezdetüket. A tavaszi száraz időjárás hatására a tavaszi árpa és zabvetések közül a koraiak még elég jól, de a későbbiek már lassan, hiányosan, foltosán keltek és rosszul fejlődtek. A tavaszi árpa és zab előző évi gyenge termése miatt ezen vetőmagvakból igen nagy hiány mutatkozott, úgyhogy a tavaszi ínséges (kölcsön) vetőmagakció keretében a gazdák (újgazdák, telepesek) hiányzó vetőmagszükségletének csak egy bizonyos hányadát sikerült biztosítani. Kiosztásra került ezen akcióban: árpa 319 q, zab 556 q. A kukorica is az 1945. évben közepesnél gyengébb termést adott, így még ebből is több gazdánál (földhözjuttatottak) vetőmaghiány állott elő, melyet sikerült fedezni a tavaszi minőségi kukoricavetőmag-akció keretében, melyben ínséges célra készpénzért kiosztást nyert 310 q kukorica-vetőmag, kb. 100 q pedig 15 gazdaságnak osztatott ki vetőmag-szaporítási kötelezettséggel. A tavaszi egyéb magvakból (bükköny, aprómagvak) és főként a pillangóstakarmány-magvakból számottevő hiány mutatkozott, amit csak kisebb mennyiségben sikerült beszerezni a gazdáknak, és emiatt a lucerna- és lóherevetések területe a megye területén sajnálatos módon csökkent, jóllehet az állatállomány szaporodásával fokozottan szükség van a szántóföldi fehérjében gazdag pillangós takarmánynövények vetésterületének emelésére. Mivel a nagyfokú vetőmaghiány következtében a tavaszi árpa és zab vetésterületén nagyobb kiesés mutatkozott, azért — részben pótlásul — a kukorica vetésterülete is kiugróan felszökött. Az igaerőhiány, száraz tavaszi időjárás és vetőmaghiány miatt a későn elkészített talajokba már csak csalamádé, muhar és köles kerülhetett, azaz kései vetésű növények, azért nagy szerepet játszott a kölesvetőmag is. ínséges (kölcsön) kölesvetőmag-akció keretében kiosztásra került 170 q kölesvetőmag. Az őszi vetések a hosszan tartó tavaszi szárazság következtében fejlődésükben erősen visszamaradtak. Csak május végén hullott kiadósabb csapadék, úgyhogy a terméskilátások az őszi kalászosokból gyenge közepesnek, tavaszi kalászosokból pedig még gyengébbnek mutatkoztak. Az őszi árpa aratása június hó közepén vette kezdetét, melyet később a rozs és a búza aratása követett. Az aratási munkálatok végzésében az elég gyakori esőzések fennakadást okoztak. A búza közepesnél gyengébb, a rozs gyenge, az őszi árpa közepes, a tavaszi árpa és zab gyenge közepes, illetve gyenge termést adott. A köles, muhar, kukorica, burgonya és répafélék a június végi, júliusi elég bőséges esők következtében sokat javultak. Terméseredmény burgonyából igen gyenge, kukoricából közepesnél gyengébb, cukor- és takarmányrépából közepes, napraforgóból közepesnél gyengébb volt.
