Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS
megye területén táborozó orosz katonai alakulatok használták fel. Az időjárás a nyári aratási és cséplési munkálatok végzésére kedvező volt. A rendkívüli viszonyok következtében megcsökkent igaerő miatt az őszi vetési és talajelőkészítési munkálatokat kissé késve tudták a gazdák megkezdeni. A vármegye területén és az egyes községekben alakított termelési bizottságok a vármegyei gazdasági felügyelőség utasítására a járási gazdasági felügyelők bevonásával a működési területükön levő összes traktorokat az őszi talajelőkészítési munkálatok végzésére állították be. Másik baj volt a vetőmaghiány, amelynek biztosítása érdekében a gazdasági felügyelőség igyekezett mindent megtenni. Az idevonatkozó FM-rendelet értelmében a vármegye területén levő összes gabonaféléket a közellátási kormánybiztos közbenjöttével zár alá helyeztük, s így az őszi vetési munkálatokban fennakadás nem állott be. Különösen az új földtulajdonosok szorultak vetőmagjuttatásra. Az őszi csapadékos napok száma október hónapban 4, november hónapban 7 volt. Lehullott a 2 hónapban átlagosan 50—55 mm csapadék, amely azonban az őszi talajelőkészítési és vetési munkálatokat nem akadályozta. Az évszakhoz viszonyítva igen gyenge volt az időjárás, amely lehetővé tette, hogy az őszi vetési növényeink igen jól megbokrosodva kerültek a téli hónapokba. Komolyabb fagyok az év végéig nem voltak. Az istállótrágya-termelés szempontjából az állattenyésztés felkarolása lenne indokolt. Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely thj. város ló-, szarvasmarha-, juh- és sertésállományának több, mint felét igénybe vette a háborús helyzet, s az állandó kötelező beszolgáltatások még most is a meglevő csekély állatlétszámot csökkentik, ami természetesen az istállótrágya-termelés rovására megy. A nagy igaerőhiányra való tekintettel a gazdaságokban összegyülemletí trágyát a gazdák nem tudták földjükre kihordani. A nagy tüzelőhiányra való tekintettel sok gazdaság az érett, szárított trágyát fűtési célokra használja. Sajnos jelenleg ez ellen még hatalmi szóval is kevésbé lehet védekezni. Az idei gazdasági évet, mint rendkívüli esztendőt az utóbbi 10 esztendő termésátlagaival nem lehet összehasonlítani. A mezőgazdaság újjáépítési munkálatainak megindulásával azonban remény van arra, hogy a rendes termelési rendszer az elkövetkezendő gazdasági esztendőben az egész vármegye területén megindulhat és a termelés folyamatossága, a szükséges anyagok biztosítása mind kevesebb és kevesebb nehézségbe fog ütközni. A gazdasági felügyelőség a mezőgazdaság újjászervezésével kapcsolatos termelési tervezetét elkészítette. A földreform végrehajtása miatt Csongrád vármegye vetésterületi aránya meglehetősen eltolódott. Ennek az eltolódásnak a kiegyensúlyozása az új gazdasági rendszernek és helyzetnek megfelelően az elkövetkezendő gazdasági évben megtörténik, figyelembe véve természetesen egyes növényekből a szükségletet. A hosszas, kitartó hírverés, nem utolsósorban a terméseredmények hatására a vármegye területén fellelhető nemesített vetőmagkészletek a szükségletet nem biztosították. A rendkívüli háborús viszonyok, valamint a földreform végrehajtása kapcsán a vármegye területén lévő nemesített vetőmagot termesztő, ill. szaporító gazdaságok nagyrészt tönkrementek. Nemesített vetőmagkészletüket egyrészt a háborús helyzet