Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

megye területén táborozó orosz katonai alakulatok használták fel. Az időjárás a nyári aratási és cséplési munkálatok végzésére kedvező volt. A rendkívüli viszonyok következtében megcsökkent igaerő miatt az őszi vetési és talajelőkészítési munkálatokat kissé késve tudták a gazdák megkezdeni. A vármegye területén és az egyes községekben alakított termelési bizottságok a vármegyei gazda­sági felügyelőség utasítására a járási gazdasági felügyelők bevonásával a működési területükön levő összes traktorokat az őszi talajelőkészítési munkálatok végzésére állították be. Másik baj volt a vetőmaghiány, amelynek biztosítása érdekében a gaz­dasági felügyelőség igyekezett mindent megtenni. Az idevonatkozó FM-rendelet értel­mében a vármegye területén levő összes gabonaféléket a közellátási kormánybiztos közbenjöttével zár alá helyeztük, s így az őszi vetési munkálatokban fennakadás nem állott be. Különösen az új földtulajdonosok szorultak vetőmagjuttatásra. Az őszi csapadékos napok száma október hónapban 4, november hónapban 7 volt. Lehullott a 2 hónapban átlagosan 50—55 mm csapadék, amely azonban az őszi talaj­előkészítési és vetési munkálatokat nem akadályozta. Az évszakhoz viszonyítva igen gyenge volt az időjárás, amely lehetővé tette, hogy az őszi vetési növényeink igen jól megbokrosodva kerültek a téli hónapokba. Komolyabb fagyok az év végéig nem voltak. Az istállótrágya-termelés szempontjából az állattenyésztés felkarolása lenne indo­kolt. Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely thj. város ló-, szarvasmarha-, juh- és sertésállományának több, mint felét igénybe vette a háborús helyzet, s az állandó köte­lező beszolgáltatások még most is a meglevő csekély állatlétszámot csökkentik, ami természetesen az istállótrágya-termelés rovására megy. A nagy igaerőhiányra való tekintettel a gazdaságokban összegyülemletí trágyát a gazdák nem tudták földjükre kihordani. A nagy tüzelőhiányra való tekintettel sok gazdaság az érett, szárított trá­gyát fűtési célokra használja. Sajnos jelenleg ez ellen még hatalmi szóval is kevésbé lehet védekezni. Az idei gazdasági évet, mint rendkívüli esztendőt az utóbbi 10 esz­tendő termésátlagaival nem lehet összehasonlítani. A mezőgazdaság újjáépítési mun­kálatainak megindulásával azonban remény van arra, hogy a rendes termelési rendszer az elkövetkezendő gazdasági esztendőben az egész vármegye területén megindulhat és a termelés folyamatossága, a szükséges anyagok biztosítása mind kevesebb és keve­sebb nehézségbe fog ütközni. A gazdasági felügyelőség a mezőgazdaság újjászervezé­sével kapcsolatos termelési tervezetét elkészítette. A földreform végrehajtása miatt Csongrád vármegye vetésterületi aránya meglehetősen eltolódott. Ennek az eltoló­dásnak a kiegyensúlyozása az új gazdasági rendszernek és helyzetnek megfelelően az elkövetkezendő gazdasági évben megtörténik, figyelembe véve természetesen egyes növényekből a szükségletet. A hosszas, kitartó hírverés, nem utolsósorban a terméseredmények hatására a vár­megye területén fellelhető nemesített vetőmagkészletek a szükségletet nem biztosí­tották. A rendkívüli háborús viszonyok, valamint a földreform végrehajtása kapcsán a vármegye területén lévő nemesített vetőmagot termesztő, ill. szaporító gazdaságok nagyrészt tönkrementek. Nemesített vetőmagkészletüket egyrészt a háborús helyzet

Next

/
Thumbnails
Contents