Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

vette igénybe, másrészt pedig jóvátételi szállításokra kellett beszolgáltatni. Folyó év júniusában a földmívelésügyi miniszter úr idevonatkozó rendelete értelmében a vármegyei gazdasági felügyelőség a vármegye területén volt szaporító gazdaságok nemesített vetőmagkészletét igyekezett felkutatni és újabb nemesített vetőmagakció céljára a rendeletben megállapított módozatban és árban felvásárolni. A felkutatási munkálatok, habár eredményesen végződtek is, mégis nagy nehézségeket támasztottak a gazdasági felügyelőség tisztviselői elé, egyrészt a közlekedési eszközök hiányában a volt szaporító gazdaságok megközelítése csaknem lehetetlen volt, másrészt az új tulajdonosok a nemesített vetőmagkészletüket a megállapított vételár és felár fizetése mellett nem szívesen engedték át felvásárlásra. Az 1945. év folyamán ennek eredményeképpen felvásároltatott összesen 2059,49 q nemesített utántermésű búzavetőmag, valamint 71,18 q őszi árpa vetőmag. Ezen felvásárolt vetőmagkészleteket a gazdasági felügyelőség új szaporító gazdaságok részére a megállapított kiosztási ár fejében továbbtermesztésre kiosztotta. A vármegye területén 1945. év folyamán beszerveztetett összesen 96 búzavetőmag-szaporító és 9 őszi árpa vetőmag-szaporító gazdaság. Ezek a gazdaságok a nemesített vetőmagszaporítást magukra nézve kötelezően vállalták, és ezt a kötelezettséget szaporító kötlevél aláírásával is megerősítették. Mindemellett számolni kell azzal, hogy a szaporító gazdaságok egy része esetleg a jövőben is vonakodik nemesítettutántermesztett vetőmagkészletét az akció rendelkezésére bocsájtani. A szaporító gazdaságok közé természetesen új földtulajdonosok, a belőlük alakult szövetkezet is felvétetett. A vármegyének jelenleg több mint 2000 kat. hold nemesített utántermésű búza-vetésterülete és 80 kat. hold ugyanilyen ősziárpa-vetésterülete van. A búzaszaporító gazdaságok B. 1205-ös, B. 1201-es, valamint Sz. 1055-ös nemesített búzavetőmag szaporításával foglalkoznak, míg az ősziárpa-szaporító gazdaságok a sopronhorpácsi nemesítésű „Béta" őszi árpát vették el, amely viszonyaink mellett igen bo termést ad, és eléggé igénytelen. Még az ősz folyamán megkezdtük a tavaszi vetésű nemesített vetőmagvak: tavaszi árpa, zab, kukorica, burgonya felkutatását és felvásárlását. Az év végéig felkutatott utántermesztett tavaszi vetőmagkészletekből következtetni lehet arra, hogy tavasszal is lehet néhány nemesített vetőmagot szaporító gazdaságot beszervezni. A legnagyobb hiány a nemesített burgonyavetőmag körül van. Ugyanis az orosz katonaság ellátására nemcsak a közönséges, hanem a meglevő nemesített vetőgumókészletet is csaknem teljes mértékben igénybe vették. így burgonyaszaporító gazdaságok beszervezése csak az esetben lehetséges, ha 1946. tavaszán nemesített burgonyagumót szaporításra Szabolcs vármegyéből tudunk vármegyénk területére szállítani. Az ipari növények termesztésével kapcsolatban idevonatkozó FM-rendelet a termesztés ügyeinek intézését a vármegyei termelési miniszteri biztosra és a községekben megalakított termelési bizottságra ruházta át. Működési területemen 3 kendergyár van, Szegvár, Kiskirályság és Hódmezővásárhely területén; a háborús viszonyok következtében előállott alkatrészhiányokat ez ideig már jórészt pótolták, úgyhogy mind a három üzem jelenleg is üzemképes állapotban van. Ezek a feldolgozó telepek a kendert csak tilolásig dolgozzák fel. A gazdasági felügyelőség működése területén