Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

Bevezető

XII. fejezet. Úgy gondoljuk, hogy méltán kapott önálló fejezetet az érdekképviseletekről szóló rész, amely az új demokratikus agrárstruktúra működésének mechanizmusában ennek az igen fontos tevékenységnek a szervezetét mutatja be. A dokumentumok emellett számot adnak azokról a törekvésekről is, hogy a mezőgazdasági népesség különböző rétegei hogyan vélték érdekeiknek megfelelően ezt a mechanizmust kialakítani. Ezekben az években az érdekképviseleti szervek számában nem volt hiba, inkább a feladatkörök elhatárolása, az érdekek megfelelő képviselete terén fordultak elő nézeteltérések. Lényeges új képviseleti szervek jöttek létre: UFOSZ, FÉKOSZ, földművelésügyi tanácsok. Az ellentétes érdekeket képviselő szervek működésével több jelentés is foglalkozik. De az iratokból az is kiderül, hogy a Kisgazdapárt a birtokos és jobb módú gazdák vezetése és befolyása alá kívánta vonni a parasztság különböző rétegeit. Ezért sürgette a szakszervezetek jogállásával rendelkező egységes paraszti érdekképviselet felállítását is (439. sz. dokumentum). 1948-ban napirendre került a korábban keletkezett érdekképviseleti és szakmai szervezetek megszüntetése. Ennek következtében a mezőgazdasági érdekképviseletek száma is lecsökkent, olyannyira, hogy 1949-től kezdve már csak egy paraszti érdekképviseleti szerv funkcionálhatott: a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége (DEFOSZ). A DEFOSZ létrehozásának elsődleges célja egyébként sem a paraszti érdekképviselet volt, hanem a mezőgazdaság nagyüzemesítésének elősegítése. Figyelemre méltók azok a javaslatok, amelyek a mezőgazdasági dolgozók és termelők helyzetének a megjavítására készültek (438. sz. dokumentum), illetve, amelyek a mezőgazdasági társadalombiztosításra vonatkoznak (436., 447., 448. sz. dokumentumok). Ezt a témát elsősorban a FÉKOSZ tartotta napirenden. A mezőgazdaság felszabadulás utáni, két rendkívül jelentős, sokat vitatott kérdésének, az érdekképviseletnek és a társadalombiztosításának a dokumentálására szükségesnek látszott, hogy 1949. évi (február havi) iratokat is publikáljunk. A fejezetben ezért kivételesen

22 két 1949-es keltezésű irat nyert elhelyezést (448. és 449. sz. dokumentumok). * A kötetben közzétett dokumentumok túlnyomó többsége levéltári anyag. Nyomtatásban megjelent anyagot csak kivételes esetekben közlünk, elsősorban olyan rendeleteket, utasításokat, amelyek az egykorú hivatalos lapban jelentek meg, s ma már csak néhány könyvtárban hozzáférhetők. A források közlésénél általában a hasonló jellegű forráskiadványok gyakorlatát alkalmaztuk. A dokumentumokat általában teljes terjedelmükben közöljük az alábbi eltérésekkel: 1. A felügyelői jelentéseknek csak azt a részét hozzuk egy-egy fejezetben, amely tematikailag oda tartozik. Ezek a részletek egyébként is önálló egységeit alkotják az összefoglaló éves beszámolóknak. Amikor valamely összefoglaló jelentésből