Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

A dohány termesztése is állandó emelkedő tendenciát mutat, mert annak értékesí­tése a gazdákra nézve is igen kedvező. A leglényegesebb emelkedést a cukorrépa-termelésnél láthatjuk, mert a gazdák a cukorrépa ellenértékét természetben kapják, és a cukorgyár egyéb kedvezményeket is nyújt nekik (szántás, műtrágya stb.). A zöldtermesztéssel a derecskéi és székelyhídi járásban, valamint Sarkad és Kőrös­nagyharsány községekben foglalkoznak. Szőlő a székelyhídi járás területén mintegy 3000 kat. holdon terem, ennek a terü­letnek mintegy 80%-a borszőlő és 20%-a csemegeszőlő. A cséplés az egész vármegye területén a száraz, meleg időjárás következtében már július legelején megkezdődött, és minthogy az idő igen kedvező volt, rendkívül rövid idő alatt le is zajlott. A cséplésnél a hajtóerő majdnem 80%-ban motoros volt, mert a gőzgépek, cséplőgép tulajdonosai nem tudják [a] szenet beszerezni, és a gazdák az amúgy is kevés szalmájukat nem voltak hajlandók tüzelőnek feláldozni. A cséplésnél a munkaerő terén zavarok nem voltak, elegendő munkás állott rendelkezésre és a cséplési munkálatok minden zökkenő nélkül befejeződtek. Az 1946. évi 78 szaporító gazdasággal szemben az 1947. évben 80 szaporító gazda­ság lett beszervezve. Ezeknek egy része régebbi szaporító gazdaság, egy része pedig újabban beszervezett. A szaporító gazdaságok búzából az 1201-es és 1205-ös búzát és Petkusi rozsot szaporítják. A gazdák a szaporításra szívesen vállalkoznak, ami a jobb értékesítési lehetőségben leli magyarázatát. A vármegye területén Sarkadon 1 cukorgyár működik. Kornádi község határában 2 erősen megrongálódott kendergyár is van, melyeket azonban még mind ez ideig nem sikerült helyrehozni, és így azok nem működnek. A gazdatársadalom érdekében igen nagy szükség volna arra, hogy a 2 gyárat minél előbb üzemképes állapotba hoz­zák, mert a kender termesztésével a gazdák Bihar vármegyében igen szívesen foglal­koznak. Horváth Pál áll. gazdasági felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 1 A kimaradt rész a megye területének művelési ágak szerinti és járásonkénti megoszlását tekinti át. 2 A következőkben a csapadék és a hőmérséklet, a termésátlagok alakulását ismerteti.

Next

/
Thumbnails
Contents