Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

Bevezető

megindulása, majd megerősödése. 1945-ben valóságos szövetkezési láz volt a falun, százával és ezrével alakultak különböző célra szövetkezetek. A szervezés az FM kezdeményezésére már 1945 nyarán megindult, de a mozgalom erőteljesebb lökést csak a Földművesszövetkezetek Országos Központjának megalakulása után kapott. A mozgalom tömegjellegére mutat, hogy 1947 végén már 2400 földművesszövetkezet működött az országban, tagjainak száma pedig elérte a 600 000 főt. A magyar mezőgazdaság 1945 és 1948 között eredményeinek ismertetését még tovább lehetne folytatni, de a fotráskiadványban közölt dokumentumok jobb megértéséhez talán elegendőnek bizonyult ez a rövid áttekintés is.

21 A forráskiadványban közölt 449 dokumentum mindenben alátámasztja a bevezetőben leírtakat. Az alábbiakban az iratok jellegéről, a dokumentumkötet szerkezetéről adunk tájékoztatást. A válogatás hű és átfogó képet igyekszik adni a mezőgazdaságunk helyzetéről a felszabadulást követő' első években. Az összeállítás során elsősorban azt tartottuk szem előtt, hogy a kötetbe olyan dokumentumok kerüljenek, amelyek a földrajzi és időbeni arányosság figyelembevételével mindenekelőtt a termelésről, annak különböző ágairól és ágazatairól tájékoztatnak. A termelésről szóló jelentések mellett fontos fejezetei a válogatásnak a mezőgazdaság gépesítését, munkaerővel való ellátottságát, a sokrétű szövetkezeti mozgalmat, az érdekképviseleti problémákat dokumentáló részek. A háború utáni rendkívüli helyzet és a földreform következtében radikálisan megváltozott agrárstruktúra ezekben az években érthető módon új feladatok elé állította az agrárpolitikát a termelés irányának és szervezetének kialakításában. Hogy az illetékesek keresték az új agrárstruktúra által felvetett kérdésekre a megoldást, arról a dokumentumok tömege tanúskodik. E dokumentumok tanulmányozása a kormány és a koalíció pártjai társadalom- és agrárpolitikájának mélyrehatóbb elemzését teszi lehetővé. A kötetben közölt iratok elsősorban jelentések formájában ismertetik az 1945— 1948 közötti helyzetet. A jelentéseket a következő szervek küldték az FM-hez: megyei gazdasági felügyelőség, termelési miniszteri biztosság, kamara, alispáni hivatal. Az egész dokumentumanyagból 360 irat ilyen jellegű, ezek közül is 276 a gazdasági felügyelői jelentés. Mezőgazdaságunk 1945—1948 közötti helyzetének bemutatására — úgy véltük — legalkalmasabbak a megyei gazdasági felügyelőségek összefoglaló, éves beszámolói, mivel ezekben az években a földművelésügyi közigazgatás nagy fontosságú feladatai általában a gazdasági felügyelői szolgálaton keresztül nyertek megoldást. A megyei gazdasági felügyelőségeknek, mint a Földművelésügyi Minisztérium külső hivatali szerveinek az volt a feladatuk, hogy a földművelésügyi minisztert működési területük mezőgazdasági viszonyairól rendszeresen, szakszerűleg tájékoztassák, és a földművelésügyi kormányzatnak a mezőgazdasági termelés előmozdítását célzó kezde-