Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

Bevezető

ményezéseit a helyi viszonyoknak megfelelően megvalósítsák. Az 1949. március 18-án kelt 2610/1949. sz. Korm. rendelet a vármegyei gazdasági felügyelőségeket megszüntette, és helyettük mezőgazdasági igazgatóságokat hozott létre. Ennélfogva az 1948. évi helyzetre vonatkozólag felügyelői összefoglaló jelentések, egy-két megyét leszámítva, már nem készültek. Ez az oka annak is, hogy a kötet az 1948. évi helyzetre vonatkozólag aránylag kevés dokumentumot tartalmaz. A nagy múltú gazdasági felügyelői szolgálat volt az egyetlen ebben az időszakban, amely szakszerűen, átfogóan és rendszeresen küldött a Földművelésügyi Minisztériumnak témák és megyék szerint tagolódó, meghatározott formula szerint készített helyzetjelentéseket. A helyzetjelentések központi utasításra, az alábbi rendeltetéssel készültek. „Ezen évi jelentéseknek az a célja, hogy a mezőgazdasági igazgatásnak a gazdasági felügyelői szolgálat feladatkörébe tartozó ágazataiban előfordult jelenségekről, a mezőgazdasági viszonyokról és a mezőgazdaság fejlesztése érdekében tett intézkedések gyakorlati eredményeiről, valamint a földművelésügyi tárca célkitűzéseinek megvalósítása érdekében teendő további intézkedésekről a tárca minden részletre kiterjedő, szakszerű tájékoztatást nyerjen" — hangzott a minisztérium 200 350/1947. FM XII. 1. sz. utasítása. Ezek a jelentések abból a szempontból is igen figyelemreméltók és nagy segítséget nyújtanak a kutatás számára, mert számot adnak azokról a tényezőkről és körülményekről, amelyek a termelés számszerű alakulását meghatározták. Feltárják azokat az összefüggéseket, amelyek egyik vagy másik megyében a termelés egyes ágazatainak kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb irányú fejlődését előidézték. Ilyen módon komplex látásmódhoz segítik a kutatást. Bármennyire hasznos és értékes adatokat is tartalmaznak ezek a felügyelői jelentések, közülük egyik-másik mégis bizonyos fenntartásokkal, olykor csak erős kritikával fogadható el. Közismert, hogy a megyei gazdasági felügyelőségek egy részének politikai tevékenységét a felszabadulás utáni években több oldalról érte erős bírálat, s tegyük hozzá, hogy nem ok nélkül. A régi politikai iskolán nevelkedett gazdasági felügyelők nem egy megyében voltak a reakció szószólói, többek között a vidéki felügyelőségek főhatóságának, az FM Gazdasági Felügyelőségi Osztályának akkori vezetője is. A gazdasági felügyelők politikai állásfoglalása tükröződik a jelentések megfogalmazásában is: földhözjuttatottak iránti bizalmatlanság, az úgynevezett politikamentes termelés hangoztatása, a FÉKOSZ-szervezetek helytelen értékelése és így tovább. Az ilyen beállítottságú iratrészek közlésére azért került sor, hogy az olvasó a korszak légkörét jobban megismerje, s ne valamilyen töretlen fejlődésmenetet tudatosítson magában, hanem lássa a küzdelmeket is. A kirívóan durva elferdítéseket, rosszindulatú megjegyzéseket tartalmazó dokumentumokhoz ezért szükségesnek látszott helyreigazító magyarázatokat fűzni (34., 36., 330. sz. dokumentum stb.). A kötetben elhelyezett csaknem félezer iratot, a mezőgazdaság egyes területeinek megfelelően, témák szerint csoportosítottuk, amelyek egy-egy fejezetet képeznek. A kötet 12 fejezetből áll. Az I. fejezet tartalmazza a legtöbb dokumentumot, összesen 87-et. Az itt közölt