Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

az év folyamán óriásit javult. További céltudatos munkával, különösen pedig az árpolitikának és a hitelkérdésnek megfelelő' rendezésével lehetővé válna, hogy a vármegye mezőgazdasága termelés terén is rövid idő alatt a békebeli nívót érné el. Dr. Baskay Tóth Bertalan m. áll. gazdasági főfelügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1947—10—200 350. 53 Nyíregyháza, 1946. december 31. A SZABOLCS VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE Szabolcs vármegyében az eddig megművelt szántóterület az összes megművelhető szántóterületnek átlagosan 55—60%-át teszi ki. Marad tehát még mintegy 40—45% szántóterület, mely 1947. év tavasz folyamán megmívelésre, illetőleg bevetésre vár. Meg kell említeni, hogy a bevetett szántóterület egész nagysága megyei viszonylatban, bár megüti az előírt 30%-ot, mégis általában a földhözjuttatottak őszi vetésterülete megyei viszonylatban is alig 15—20% között mozog, sőt egyes helyeken, pl. a dadái alsó járás déli részén nem éri el még a 10%-ot sem. Az összes míveletlenül álló terület pedig ezen a részen kb. 80%-ra rúg. Ilyen területek ezen a tájon több mint 20 000 kat. holdat is kitesznek. Állami segítség nélkül számíthatunk arra, hogy ennek fele műveletlenül maradna. A munkálatoknak ilyen nagyfokú elmaradottságát a földhözjuttatottak és kisemberek fogaterő- és vetőmaghiánya okozza. Görbeháza, Polgár, Titkos, Újszentmargita területén a tavasz folyamán nagyobb segítő állami akcióra lesz szükség, mert ellenkező esetben jelentős területek fognak kiesni 1947. évben a termelésből. Fentieken kívül, bár jóval kisebb, de jelentős területek vannak gazdátlanul is, melyeket a földbirtokreform során igénybe vettek vagy elkoboztak, és azokat a lakosság vagy nem igényelte ki, vagy azok sorsáról intézkedés ma sem történt. Legnagyobbrészt ezek a területek gyenge termőképességűek, ezért kishaszonbérlet útján, jelentkező hiányában nem hasznosíthatók. Megművelésükről is tehát másként kell gondoskodni. Gazdátlanul álló területek szétszórtan Szabolcs vármegye egész területén találhatók. Hasznosításuk érdekében kormányzati intézkedésre volna szükség. Legkönnyebben ezen területek megműveléséről a földmívesszövetkezetek útján lehetne gondoskodni. Sényőn ilyen gazdátlanul álló területen, mintegy 150 kat. holdon kísérletből máris biztosítottuk, a járási gazdasági felügyelővel együttműködve, az őszi szántási mun-