Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

kálatoknak elvégzését. Ennek egy részén munkatudományi és termelési kísérleti telep létesítését vettük tervbe. Az őszi talajmívelési munkálatok elvégzése a befagyásig máris folyamatban voltak. Ennek megindításához a termelési miniszteri biztos 5000 forint szántási hitel folyósítását tette lehetővé, de ezen összeget az OFI a mai napig sem folyósította. Az őszi betakarítási munkálatok csaknem teljes egészében befejeződtek (42 000 FM I/a. 1. sz. rendelet).

1 Nem mondható ez azonban a letakarítási munkálatokra, így a tengeri-, napraforgó- és burgonyaszár részeire vonatkozólag. A 40 000/1946. FM sz. rendelet 1. §-ában előírt határidő már régen lejárt,

2 mégis a földek igen sok helyen még ma sincsenek a szárrészektől letakarítva. A szárrészek letakarításának szorgalmazása érdekében helyenként, különösen a nyírbogdányi járási gazdasági felügyelővel együttműködve, eredményes munkát fejtettünk ki. Kívánatos volna azonban az ellenőrzési tevékenység hatályosabbá tétele, ez azonban helyszíni kiszállással és költséggel jár, melyhez útikeret fedezetünk nincsen. A mezőgazdasági munkaerő-ellátásban december hó folyamán, a téli időszak jellegzetessége folytán felesleg mutatkozik. Inkább jelentősebb tétel nemzetgazdasági szempontból az a jelenség, hogy a munkaerő nincs kellőleg kihasználva, sajnos a mezőgazdasági háziipar igen nehezen honosodik meg falvainkban, pedig generálisan csak ennek elterjedése emelheti fel a földmíves népet. Megyénkben a mezőgazdasági ipar újból örvendetesen terjeszkedik, mely nagyban hozzá fog járulni a mezőgazdasági foglalkozású népesség téli munkaalkalomhoz való juttatásához. A munkafegyelem sok helyen nem kielégítő, azonban e téren is javulás mutatkozik. A gazdasági munkabéreket a maximális vonalon fizetik. Egynéhány munkanemben azon alul. A munkavállalók és az új földhözjuttatottak szociális helyzete bár javult, de még mindig igen rosszak a megélhetési viszonyok. Az elérhető jövedelem, a kereseti viszonyok és a beszerzési lehetőségek aránytalanok. Az agrárolló aránytalansága, bár igen nehezen és lassan, megállapíthatóan javul . . .

3 Darvas Artúr m. áll. gazdasági munkaügyi felügyelő Tisztázat. — UMKL FM Szocpol. Főo. 1947—33—175 008. A felügyelő egy másik jelentésében az 1946. évet így jellemzi: „Az 1946. gazdasági évre, mely a második gazdasági év volt a világháború után, még mindég rányomta bélyegét a háború pusztítása és a háborús idők utáni anyaghiány, állathiány és egyéb bajok éreztették hatásukat. Az állattartásra katasztrofális volt az év, mert a legelők hamar kisültek, s az állatokat a kis mennyiségben megtermett takarmányból kellett eltartani. így a téli takarmánykészlet már az ősz folyamán minimális volt. A kalászosok alacsonyak voltak, igen kevés volt a szalma is, és igen nagy takarmány hiány állott elő, ami az állatok nagy mennyiségű piacra dobásának és az állatárak lezuhanásának vált okozójává. Az állattartás legnagyobb problémája a telelés, ami az állattartó gazdákat nagy próba elé állítja. A rossz termés következtében a gazdák a kötelező beadásokat is alig tudták teljesíteni, eladó feleslegük nem maradt, az állatok eladásából az állatárak zuhanása következtében igen keveset kaptak^