Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

nűség szerint a mezőgazdaságban mutatkozó munkáshiány, amennyiben továbbra is fennmaradna, és a mezőgazdasági gépgyártás fejlődik, úgy a mezőgazdaságban használható gépek szaporodásához és a mezőgazdaság gépesítéséhez fog vezetni. Baradiai Mihály m. áll. gazdasági felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1946—152 175. 41 Budapest, 1946. március 14. A PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE A háború dúlása 1944/1945. gazdasági évben a vármegye mezőgazdaságát igen válságos helyzetbe sodorta. Az 1944. évi Őszi szántási és vetési munkálatokat az elhurcolt jószágállomány, az időjárás és a harcok menete majdnem teljesen leállította. Csak igen kevés területet sikerült ősziekkel bevetni, ami nagy kihatással volt nemcsak a vármegye közellátásának zökkenő nélküli menetére, hanem igen nagy gondot okozott az 1946. évi őszi vetőmagvak biztosítása is. 1945. év tavaszán nemcsak hogy nem sikerült az egész vármegye szántóterületét művelésbe venni, hanem még a bevetett területek munkálatai is elkéstek, egyrészt a lecsökkent jószágállomány, másrészt még a megmaradt állomány kondíciója sem felelt meg a követelményeknek, hogy a rájuk háruló többletmunkát el tudták volna végezni, 12% szántóterület maradt műveletlenül. Már sokkal jobb volt a helyzet 1945. év végén. Az igavonójószág-állomány megszaporodott, a traktorok nagy részét sikerült munkába állítani úgyannyira, hogy az 1945. év Őszére előirányzott vetésterületből 6% kivételével sikerült őszi kalászosokkal bevetni. Úgy látszik, hogy a mezőgazdasági újjáépítés megtalálta a helyes utat a nemzeti mezőgazdasági termelés helyreállításához. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye nagy területen fekszik, csaknem az ország V

3-át öleli magába. E területen fekszik Budapest székesfőváros, Kecskemét thj. város, 17 közigazgatási járás és 13 megyei város. Vannak hegyes-dombos, sík és lapályos vidékei, mocsaras, sőt lápos részei is. Ebből következik, hogy a termelés lehetőségei, módjai, módszerei változók, de változók talaj és éghajlati viszonyai is. Csapadékviszonyai a lapos, dombos vidékeken nagyobbak, de vannak oly vidékei is, amelyeké az országos átlag csapadékmennyiségénél sokkal kisebbek. Az elmúlt esztendő időjárása általában kedvezőtlen volt a szántóföldön termesztett növények fejlődésére. Az uralkodó szárazságot május és augusztus hónapokban pásztás esőzések némiképp enyhítették. A záporesőkben több helyen jég is esett. így Ceg-