Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

mutatkozott. A vármegye 220 003 kat. hold szántóföldi területéből 56 292 kat. hold maradt vetetlenül, ami 25,4%-nak felel meg. A főbb kalászos termények termelésében beállott változásokat az alábbiakban tüntetem fel: Növény 1944-ben j 1945-ben 1946-ban Növény kat. hold. Őszi búza Rozs Őszi árpa 55 945 14 789 5 784 24 701 6 216 2 466 50 056 12 044 5 124 Összesen: 76 518 33 383 67 224 A szántó %-ában 34 15 30 Megállapítható, hogy az 1946. év őszén már hatalmas munka végeztetett el, és az őszi vetésterület megközelítette az utolsó év vetésterületét, békében. A tavaszi vetésterületek már mutattak olyan mérvű eltolódásokat, mint az ősziek, kivéve az ipari növényeket, melyeknek termelése majdnem mégszűnt. Egyesül a napraforgó termelése érte el vármegyei viszonylatban az 1%-ot, a többi ipari növény területe %-ban ki sem volt fejezhető. Jelenleg a vármegye művelési ágai a következők: Szántó Kert Rét Szőlő Legelő Eidő Nádas Egyéb 220 003 kat. 2 860 kat. 11 119 kat. 24 411 kat. 19 226 kat. 27 284 kat. 1 321 kat. 19 563 kat. hold hold hold hold hold hold hold hold Összesen: 325 787 kat. hold A háborús események következtében az összes szaporító gazdaságok tönkremerftek. Az ősz folyamán 16 őszi búzaszaporító gazdaság szerveztetett be, összesen 191 kat. hold őszi búza vettetett el továbbszaporításra. A vetőmag-szaporításra alkalmas 50 holdon felüü gazdaságok összeirattak, szám szerint 91. A vármegye gépállománya a háborús események következtében nem szenvedett pótolhatatlan veszteségeket. A megmaradt cséplőgép és traktorállomány a termelés folytonosságát biztosítani tudja. A cséplési munkálatoknál működött a nyár folyamán 186 db üzemképes cséplőszekrény, ezek meghajtására szolgált 133 traktor, 56 gőzlokomobil és 3 villanymotor. Üzemképtelen volt 23 cséplőszekrény és 1 db gőzlokomobil.