Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

A vármegyének szán tógépállománya 163 db traktor, 2 garnitúra kétrendszerű gőzekébó'l és 4 db Astra-rendszerű fagázhajtású szánmotorból áll. Sajnos az ó'szi szántási munkálatoknál csak 90 db traktor működött, a gőzekék és Astra-motorok üzemképtelenek voltak. A traktorszántási üzemanyag az 1945. év folyamán a földművelésügyi kormányzat tulajdonát képező üzemanyagból biztosíttatott. Az elosztást a bajai, a bácsalmási és a jánoshalmi üzemanyag-elosztó állomások végezték. Ez a rendszer úgy a tárolásnál, mint az elosztásnál, nemkülönben az üzemanyag biztosításánál tökéletesen bevált. Magyar Földművelésügyi Miniszter Úr 29 485/1945. I. 3. számú rendeletével

1 az egyes fontosabb mezőgazdasági gépek beszerzését és juttatását szabályozta. A rendelet szeptember hó 3-án érkezett a felügyelőséghez. Az év végéig 1 db traktor és 5 db traktoreke vásárlására érkezett a felügyelőséghez kérelem. A kérelmek indokoltak voltak és a felügyelőség kedvező véleményeivel terjesztettek fel. Olvashatatlan aláírás Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1946—10—150 071. 1 A földművelésügyi tárca, tekintettel az akkori rendkívüli időkre, a szántási, talajművelési munkák elvégzését úgy látta biztosítva, hogy ha mind a mezőgazdasági gépgyárakban rendelkezésre álló, mind a külföldről behozható traktorok és traktoros talajművelő gépek, vetőgépek, fogatos talajművelő gépek megfelelő elosztását és beszerzését szabályozza. Ebből a célból jelent meg 1945. augusztus 31-én az említett rendelet is. 39 Makó, 1946. március 10. A CSANÁD VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE Csanád vármegye a Maros—Tisza—Kőrös háromszögében fekszik. Talaja középkötött vály og, j ól termő búzatalaj, éghaj lata szélsőséges éghaj lathoz közel álló. A la kosság fŐ foglalkozása a mezőgazdálkodás. Makó város és környéke hagymatermeléssel foglalkozik, szorgalmas, fáradságot nem ismerő lakosság. Az általános gazdasági helyzet az 1945. év folyamán meglehetősen romlott. A vármegye területén a háborús események 1944. év szeptemberében és októberében zajlottak le. A hadiesemények következtében nagy károk keletkeztek, különösen állatban és terményben. A hadműveletek továbbvitelére lovakra volt szükség, továbbá a katonai alakulatok élelmezésére termények vétettek igénybe, amelynek következtében a készletek csökkenése állott elő és így az árak emelkedése történt. A mezőgazdasági lakosság életszínvonala csökkent, a csökkenés tapasztalható volt úgy a jobb gazdáknál, mint az új földhözjuttatottaknál,