Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

A VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEI A MEZŐGAZDASÁG 1945. ÉVI ÁLTALÁNOS HELYZETÉRŐL 38 Baja, 1946. március 20. A BÁCS-BODROG VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE Csonka Bács-Bodrog vármegyének időjárása, tekintettel arra, hogy földrajzi helyzeténél fogva közel van Horvátországhoz és a mediterrán vidékhez, időjárása már bizonyos mértékben magán viseli a mediterrán jelleget, ami 15 éves átlagban 650 mm évi csapadékban és 136 esős napban nyilvánul meg. Az elmúlt időszakban a legtöbb csapadék 1940-ben esett, 870 mm, míg a legkevesebb csapadék 1935-ben, 515 mm. A közölt adatokból megállapítható, hogy az elmúlt év időjárása bácskai viszonylatban katasztrofálisan száraz volt, mert az évi csapadék a 15 év legalacsonyabb értékénél is kevesebb volt. Nemkülönben a csapadékos napok száma is igen kevés. Súlyosbította a helyzetet az, hogy február, március és főképpen május hónap volt csapadékban igen szegény. A kevés csapadék és kevés esős nap folyományaképpen a hőmérséklet is általában magas értékű volt. Az időjárás szokatlan mostohaságára vezethető részben vissza, hogy a termésátlagok a vármegyében igen alacsonyak voltak, itt a fő termények adatait közlöm az 1945. évről, összehasonlításra az elmúlt évek adatait nem adhatom meg, mivel az irattár teljesen elveszett. Növény Átlagtermés kat. Minőségi súly Növény holdanként (q) (kg) Búza 4 76 Rozs 4 68 Ő. árpa 6 62 T. árpa 4 62 Zab 4 40 Sz. tengeri 9 — Burgonya 25 — Cukorrépa 50 — Tak. répa 70 Az év folyamán elemi csapások is meglátogatták a vármegyét, és a vármegye északi községeit augusztus hó folyamán súlyos jégverés érte, ennek következtében cca 12 000 kat. hold tengeri 50%-os és 2200 kat. hold szőlő 70%-os jégkárt szenvedett. Az elmúlt háborús események következtében a termelésben igen nagy visszaesés