Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

mint az esetenként kiutalt készleteknek egyesek között történő szétosztásáról. A szétosztásnál az igazságosság mellett az érdemesség, rátermettség és szakképzettség legyen az irányadó szempont. 5. Ha a községben rendelkezésre álló emberi munkaerő a munkák elvégzésére nem elegendő, a községi termelési bizottság tegyen sürgős javaslatot a vármegyei termelési miniszteri biztoshoz a munkaerőszükségletnek a közérdekű munkakötelezettség szabályozása tárgyában kiadott 7000/1945. ME sz. rendelet

3 (Magyar Közlöny, 1945. évi 105. sz.) alapján való biztosítása végett. Lehetőleg törekedni kell arra, hogy a kézi, gépi és állati munkaerő használata tekintetében a gazdák önkéntesen állapodjanak meg. A kézi, gépi és állati munkaerő igénybevételére csak akkor kerüljön sor, ha a szükséges munkálatok elvégzése egyébként nem biztosítható. Igénybevétel esetén az egyenlő teherviselés legyen a fő szempont. A díjazás tekintetében a szokásos — vagy esetleges — hatósági munkabér és díjmegállapítás irányadó. 6. A községi termelési bizottság a gazdasági év egész folyamán állandóan ellenőrizze a gazdák tevékenységét. Különösen gondosan ellenőrizze azt, hogy a kötelező ipari növénytermesztésre vonatkozó rendeleteket betartották-e. Ha a községi termelési bizottság azt tapasztalja, hogy a gazdák akár a termelési tervben, akár az ide vonatkozó kormányrendeletekben megállapított kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, a hiányt — ha ez még lehetséges — pótoltassa, minden esetben gondoskodjék azonban arról, hogy a mulasztók ellen az eljárást folyamatba tegye. 7. A községi termelési bizottság őrködjön a munkafegyelem felett és a munkafegyelem lazulás vagy megszegése esetén haladéktalanul tegyen feljelentést az illetékes hatóságokhoz. A múltban többször előfordult, hogy illetéktelen egyének hivatalos közegekként léptek fel és önkényesen olyan intézkedéseket tettek, amelyek a mezőgazdasági munkáknak idejében való elvégzését akadályozták, bizonytalanná tették a munkapiacot, és ezáltal csökkentették az amúgy is hiányos munkavállalási készséget. Ezek és hasonló eljárások — amellett, hogy visszavetik az amúgy is nehézségekkel küzdő termelési munkáknak kellő időben való végzését —jogbizonytalanságot teremtenek. Minthogy az ilyen túlkapások megszüntetése országos érdek, legfontosabb kötelessége a termelési bizottságnak, hogy minden olyan személy ellen — legyen az bárki —, aki illetéktelenül a kiadott rendeletekben foglaltaktól eltérő intézkedéseket tesz, másokat a rendelkezések be nem tartására kényszerít vagy ösztönöz, avagy egyeseket akár munkavállalási szabadságuk gyakorlásában, akár a munka teljesítésében akadályoz, azonnal és késedelem nélkül tegye meg az illetékes hatósághoz a följelentést. 8. A kötelező termesztés alóli felmentés vagy a terület csökkentése iránti kérelmek a községi termelési bizottsághoz adandók be. Ezeket a kérelmeket a községi termelési bizottság a járási termelési bizottságon keresztül a vármegyei termelési bizottsághoz terjeszti fel. A községi termelési bizottság a felmentést vagy a terület csökkentését csak indokolt esetben javasolja (gazdasági, fizikai stb. lehetetlenség). A községi termelési bizottság a felmentés vagy csökkentés következtében kieső terület pótlása kérdésében