Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

is tegyen javaslatot, és saját hatáskörében hasson oda, hogy az így kieső terület lehetőleg önkéntes vállalkozás révén pótolhassák. 9. A községi termelési bizottságok az ipari növények (napraforgó, olajlen, szója, cukorrépa, dohány, kender és rostlen) termesztésére a lehetőség szerint alakítsanak termelési szövetkezetet vagy társulatot. Különösen igyekezzenek ilyen alakulást a kötelezően elrendelt növények termesztésére létrehozni. Általában kívánatosnak tartom nemcsak az ipari növények, hanem általános termelési, gépbeszerzési és hasznosítási szövetkezetek vagy társulatok megalakítását. 10. A községi termelési bizottság egy tag útján a mezőgazdasági hiteligényeket elbíráló bizottságokban (21 956/1945. FM sz. rendelet

4

, Magyar Közlöny, 109. szám) képviselve van, és így a bizottságnak e tagja útján tudomása van arról, hogy a község lakói közül kik kaptak termelési hitelt. A községi termelési bizottságnak kötelessége a termelési hitelek felhasználását ellenőrizni, és gondoskodni arról, hogy a hitel más célra ne használtassák fel, mint arra, amire azt folyósították. 11. Ha a munkák sürgőssége és mennyisége megkívánja, a községi termelési bizottság a vasárnapi (ünnepi) munkaszünet felfüggesztése iránt közvetlenül a vármegyei termelési miniszteri biztoshoz tegyen javaslatot. 12. Az elhagyott, elhanyagolt vagy kellőképpen nem munkált birtokon a termelés folytatásáról kishaszonbérleti hasznosítás útján kell gondoskodni. A hasznosítás a gazdasági év végéig terjedhet. 13. Ha a 30 300/1945. FM számú rendelet alapján megalakult községi termelési bizottságok az év közben működésüket beszüntették volna vagy tagjaik száma annyira lecsökkent, hogy érdemi működést nem tudnak kifejteni, úgy a bizottságok a R. 6. §-a alapján alakuljanak újjá.

5 Azokban a községekben, ahol a Magyar Függetlenségi Frontba tömörült mindegyik pártnak nincsen helyi szervezete, ott csak a működő pártok tagjaiból kell a községi termelési bizottságot megalakítani, természetesen úgy, hogy mindegyik párt egyenlő arányban legyen képviselve. Törekedni kell, hogy a tagok kellően képzett vagy elismert gyakorlati gazdálkodók legyenek. A községi termelési bizottság üléseire, ha szakkérdések merülnek fel, lehetőleg szakértő tagokat (oki. gazda, mérnök stb.) is hívjon meg. II. JÁRÁSI TERMELÉSI BIZOTTSÁG 1. A járási termelési bizottság a községek termelési tervei alapján biztosítja az összhangot a községi termelési bizottságok között. E célból a községi termelési bizottságok által hozzá felterjesztett termelési- és munkaterveket haladéktalanul átvizsgálja és az esetleg szükséges intézkedéseket és utasításokat a községi termelési bizottságoknak megadja. Ennek megtörténte után a községi termelési bizottságok termelési- és munkatervét összefoglaló jelentésével együtt a vármegyei termelési bizottsághoz terjeszti fel. 2. A járási termelési bizottság a munkaerőről, vetőmagról, üzemanyagról, mű-