Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

fogatuk van. A kötelező termelés a szántóterület 1—2%-ára terjedne ki.

2 A napraforgó termesztését a múlt évekhez viszonyítva szintén célszerű lenne a szántóterület 5—7%ában kötelezően elrendelni a zsírellátás biztosítása végett, ami minden termelőre egyaránt vonatkozna. A rostot adó növények vetésterületi arányát a szükséglethez képest célszerű lenne az eddig kiadott rendelkezések figyelembevételével propaganda útján növelni. Amenynyiben a szükséges vetőmag rendelkezésre állna, országos viszonylatban is a rostnövények termesztésének elrendelése szintén célszerű lenne. A termelési tervezetben felvett egyéb gazdasági növények termelése termelési szabadság biztosításával, kényszerszabályok alkalmazása vagy bevezetése nélkül is biztosítottnak látszik. A termelési tervezet a gyakorlati élet figyelembevételével készült el, amely az itteni gazdasági viszonyoknak megfelel, és az országos termelési rendbe is beilleszthető. Végül tisztelettel jelentem, hogy a gazdasági felügyelőség a rendelkezésre álló erők figyelembevételével az elkészített termelési terv végrehajtását a legmesszebbmenőén szorgalmazza. Dr. Farkas Tivadar m. áll. gazdasági felügyelő, megb. hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Term. Főo. 1945—43—23 167. 1 A termelési terv szöveges részének statisztikai melléklete részletesen előirányozta, hogy a megyében a bevetésre kerülő 340 050 kat. hold egyes terményekkel milyen arányban lesz hasznosítva. - A két háború között cukorrépát főleg a nagybirtokokon termeltek. A nagybirtokok felosztásával ennek az igen fontos, munkaigényes ipari növénynek a termelése 1945-ben visszaesett. Később a kormány a cukorrépa termelői árának, illetve a termelőknek adott cukormennyiség felemelésével sikeresen oldotta meg a cukorrépa termeltetését: ettől kezdve a parasztok szívesen termelték a cukorrépát.