Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

27 Eger, 1945. augusztus 29. A HEVES VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG TERMELÉSI TERVE Hivatkozott számú és tárgyú rendeletre Heves vármegye termelési tervét 1945/46. gazdasági évre, ide mellékelten, tisztelettel felterjesztem.

1 Egyben tisztelettel jelentem, hogy Heves vármegye talaja részben nehéz munkálatú kötött agyag, részben könnyebb munkálatú vályú, amely laza szerkezetű homoktalajba megy át. A vármegye északi részén a Mátra, a keleti részén pedig a Bükk hegység terül el. Nyugati része hullámos és enyhe domborzatú, míg a déli része a vármegyének sík fekvésű, alföldi jellegű. A változatos domborzati éghajlat és talajösszetétel a szőlő, gyümölcs, zöldségfélék, ipari és kereskedelmi növények, a gabonafélék és kapások termesztésének kedvez. A háború súlypontja az elmúlt év október és november havában Heves vármegyére nehezedett. A harcok folyamán az állatállomány nagy részben elpusztult. Ennek folytán 1944. év őszén az őszi talajművelési és vetési munkálatokat elvégezni nem tudta, és így az őszi búza vetésterülete 22 331 kat. holdra csökkent, a rozs pedig 2769 kat. holdra. A megmaradt és igen gyenge erőbeni igásállatokkal, valamint a gépi munkaerőkkel csak megerőltető munkateljesítmény kifejtésével sikerült tavasz folyamán a szántóterület 93%-át bevetni. A terméseredmény gabonaféléknél gyenge volt, míg a kapások közepes termést ígérnek. A földek megmunkálása a Heves megye dolgos, törekvő és szorgalmas népének volt köszönhető. Erre való tekintettel minden remény megvan arra nézve, hogy a jövő gazdasági évben vetetlen terület nem marad. A jövő gazdasági évre szóló termelési tervet reális számítások alapján állítottam össze, figyelembe véve a rendelkezésre álló iga-, gépi és kézi munkaerőt, valamint a vetőmagkészleteket. A terv egybeállításánál különös súlyt helyeztem arra, hogy a tervezetben előirányzott vetésterületi adatok ténylegesen bevetedő területi adatokkal megegyezzenek. A tervezetben a gabonafélékkel bevetett, illetve bevetésre kerülő gazdasági növények vetésterületi aránya a lehetőség határáig emeltetett. Ipari növények tekintetében a vetésterületi adatokat a rendelkezésre álló vetőmag, gépi- és igaerő, valamint a kézimunka-szükséglet figyelembevételével a nemzetgazdasági szempontokra kiterjedően reális számítás alapján emeltem fel. A gabonafélék termesztésénél, értve alatta az őszi búzát és rozsot, a területi csökkentést csanem kizárólag a vetőmag és a fuvarerő hiánya okozza. Amennyiben idegen vármegyéből sikerülne a m. Növénytermelési Hivatal útján legalább 20 vagon őszi búzát vetőmag céljára a vármegye területére behozni, az esetben a búzavetés területi aránya a behozott vetőmag mennyiségével emelkedne. A cukorrépa termelését célszerű lenne kötelező rendszabályok bevezetésével elrendelni mindazon gazdák részére, akiknek legalább 10 kat. hold szántóföldjük, és ló-